OCR Output

44 | I. ELMÉLETI KÖZELÍTÉSEK

intenzív kohézió, kölcsönös kapcsolatok, külső integráció,
kapcsolat más közösséggel, pozitív csoportnormák" (Bábosik
és M. Nádasi 1975).

Ennek kialakításában a pedagógusnak aktív szerepe van. A csoportvezetőnek
más jellegű a tevékenysége, hiszen bízik a csoportfolyamatokban, érti és akti¬
van tudja felhasználni azokat a munka érdekében. A közvetett hatásban való
hit és tudás még jobban jellemzi a szociális csoportokat, hiszen ott a csoport¬
vezető facilitátora a folyamatoknak, és indirekt módon vezeti a csoportot, nem
úgy, mint ahogy a pedagógus egyengeti a csoportos ismeretelsajátítást.

A közös célés a kooperáció a tagok egymásra gyakorolt fejlesztő hatását ered¬
ményezi a csoportmunka során. A tanári segítségadás, a tanár és a csoport kö¬
zött létrejövő ideiglenes kapcsolat, valamint a tanári visszacsatolás mind hason¬
latosak, ugyanakkor eltérőek a szociális csoportokat jellemző sajátosságoktól.

A direkt vagy közvetlen nevelési módszerek és a közvetett (indirekt) szük¬
ségletformálás lehetőségeinek megkülönböztetésekor ismét előtűnik a csoport¬
munka pedagógiai aspektusa. A közvetett hatás esetében „a nevelő nem köz¬
vetlenül hat a növendékre, hanem beiktatja a feladatokat, a közösséget, annak
életsajátosságait, így a közösség tagja, a növendék lesz a nevelői hatások forrása
és a befogadója is" (Bábosik 2004). A szerző az empatikus bánásmódot tekinti a
pozitív tanár-diák kapcsolat alapjának. Az empátia, valamint a feltétel nélküli
pozitív elfogadás és viszonyulás, a kongruencia a nondirektív, személyközpontú
segítői tevékenység alapgondolatai Rogers (1986) révén terjedtek el. A szociális
csoportok vezetése során a szociálpedagógusok is ezzel az attitűddel fordulnak
a csoporttagok felé.

Természetesen az oktatási folyamat szervezése során használt módszerek,
formák sem egységesek, hiszen ezek differenciálódásával fejlődött a pedagógiai
módszertani kultúra. Így jelent meg a kooperatív tanulócsoport fogalma is (Hor¬
vath 1994). Kooperatív tanulócsoportok és hagyományos tanulócsoportok ösz¬
szehasonlításával a kooperatív tanulócsoportok esetében szintén találunk ha¬
sonlóságokat a szociális csoportok sajátosságaival, ám jelentős a különbség is.

Mind a hagyományos, mind a kooperatív tanulócsoport az oktatási folyamat¬
ban használt oktatásszervezési formához tartozik. A kooperatív csoportban
való tevékenységhez viszont hasonló tényezőkre van szükség, mint a szociális
csoportoknál. Horváth szerint ezek: ,az együttműködési képesség, interper¬
szonális és kiscsoportban való működés képessége, pozitív interdependencia
— ,együtt úszunk, együtt süllyedünk" -, közvetlen interakció képessége, adott
feladatról egyéni beszámolás képessége, csoportélmények feldolgozásának ké¬
pessége" (Horváth 1994).