Page 44 [44]
OCR
IPOLYI DÓRA a szakmai és magánéleti szerepek tudatos elkülönítésére. Mindez azonban nem csökkenti annak a fontosságát, hogy a partner megértse és elfogadja a hivatásból fakadó kihívásokat. A , segítő szerep túlvállalásának" problémája szintén gyakran megjelent a válaszokban, jelezve, hogy az önreflexió és a határok kijelölése kulcsszerepet játszhat a hosszú távon is fenntartható kapcsolatok kialakításában. A kutatás alátámasztotta, hogy a hallgatók nyitottak lennének olyan fejlesztő programokra, amelyek az érzelmi intelligenciát, párkapcsolati kommunikációt és konfliktuskezelést célozzák. Ez pedagógiai és képzésszervezési szempontból is releváns, mivel a hallgatók személyes jóllétének támogatása hozzájárulhat a későbbi szakmai kiégés megelőzéséhez. Összességében a vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a segítő hivatások képviselői olyan párkapcsolatot tartanak ideálisnak, amely biztonságos érzelmi hátteret nyújt, támogatja a személyes fejlődést, és értékalapon működik. A szakmai és személyes élet egyensúlyának tudatos kezelése, valamint az ehhez szükséges érzelmi és kapcsolati kompetenciák fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír mind a képzés, mind pedig a mentálhigiénés támogatás szempontjából. A kutatás eredményei alapján jól látható továbbá, hogy a segítő szakmák hallgatói körében kiemelt igény mutatkozik az önismereti, kapcsolati és érzelmi kompetenciák célzott fejlesztésére. Ennek megfelelően javasolt a felsőoktatási képzések tantervi struktúrájának olyan irányú átalakítása, amely nagyobb teret biztosít a személyes fejlődést elősegítő kurzusoknak. Ezek közé tartozhatnak az érzelmi intelligenciát, hatékony kommunikációt, stresszkezelést, határok kijelölését, valamint a konfliktusmegoldást középpontba helyező tantárgyak és tréningek. Emellett célszerű lenne nagyobb hangsúlyt fektetni az önreflexiót és személyes hatékonyságot fejlesztő módszertanok beépítésére is, mint például a szupervízió, csoportos önismereti munka vagy mentálhigiénés támogatás. A válaszadók tapasztalatai rámutattak arra is, hogy a segítő szerep túlazonosítása, a saját szükségletek háttérbe szorítása, valamint a személyes és szakmai határok elmosódása komoly kihívást jelenthet. Ennek kezelése érdekében szükség lenne olyan preventív oktatási elemekre, amelyek a kiégés megelőzésére, az egészséges segítő kapcsolat kialakítására, valamint az érzelmi munka tudatosítására fókuszálnak. A jövőre nézve fontos lenne olyan képzési kultúrát kialakítani, amely nem csupán szakmai tudás átadására, hanem a hallgatók komplex személyiségfejlesztésére is törekszik. A kutatás további irányaként kiemelten fontos lenne a hallgatók mentális egészségének és a kiégés jelenségének részletesebb feltérképezésére, mivel a szakmai gyakorlatok során őket is érheti olyan érzelmi megterhelés, amely a burnout korai jeleinek megjelenése felé vezethet. Emellett célzott kvalitatív AQ ¢
