Page 44 [44]
IPOLYI DÓRA
a szakmai és magánéleti szerepek tudatos elkülönítésére. Mindez azonban nem
csökkenti annak a fontosságát, hogy a partner megértse és elfogadja a hivatásból
fakadó kihívásokat. A , segítő szerep túlvállalásának" problémája szintén gyakran
megjelent a válaszokban, jelezve, hogy az önreflexió és a határok kijelölése kulcs¬
szerepet játszhat a hosszú távon is fenntartható kapcsolatok kialakításában.
A kutatás alátámasztotta, hogy a hallgatók nyitottak lennének olyan fejlesztő
programokra, amelyek az érzelmi intelligenciát, párkapcsolati kommunikációt
és konfliktuskezelést célozzák. Ez pedagógiai és képzésszervezési szempontból
is releváns, mivel a hallgatók személyes jóllétének támogatása hozzájárulhat a
későbbi szakmai kiégés megelőzéséhez.
Összességében a vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a segítő hivatások
képviselői olyan párkapcsolatot tartanak ideálisnak, amely biztonságos érzelmi
hátteret nyújt, támogatja a személyes fejlődést, és értékalapon működik. A szak¬
mai és személyes élet egyensúlyának tudatos kezelése, valamint az ehhez szük¬
séges érzelmi és kapcsolati kompetenciák fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír
mind a képzés, mind pedig a mentálhigiénés támogatás szempontjából.
A kutatás eredményei alapján jól látható továbbá, hogy a segítő szakmák
hallgatói körében kiemelt igény mutatkozik az önismereti, kapcsolati és érzelmi
kompetenciák célzott fejlesztésére. Ennek megfelelően javasolt a felsőoktatási
képzések tantervi struktúrájának olyan irányú átalakítása, amely nagyobb teret
biztosít a személyes fejlődést elősegítő kurzusoknak. Ezek közé tartozhatnak az
érzelmi intelligenciát, hatékony kommunikációt, stresszkezelést, határok kijelö¬
lését, valamint a konfliktusmegoldást középpontba helyező tantárgyak és tré¬
ningek. Emellett célszerű lenne nagyobb hangsúlyt fektetni az önreflexiót és
személyes hatékonyságot fejlesztő módszertanok beépítésére is, mint például a
szupervízió, csoportos önismereti munka vagy mentálhigiénés támogatás.
A válaszadók tapasztalatai rámutattak arra is, hogy a segítő szerep túlazono¬
sítása, a saját szükségletek háttérbe szorítása, valamint a személyes és szakmai
határok elmosódása komoly kihívást jelenthet. Ennek kezelése érdekében szük¬
ség lenne olyan preventív oktatási elemekre, amelyek a kiégés megelőzésére, az
egészséges segítő kapcsolat kialakítására, valamint az érzelmi munka tudatosí¬
tására fókuszálnak. A jövőre nézve fontos lenne olyan képzési kultúrát kialakí¬
tani, amely nem csupán szakmai tudás átadására, hanem a hallgatók komplex
személyiségfejlesztésére is törekszik.
A kutatás további irányaként kiemelten fontos lenne a hallgatók mentális
egészségének és a kiégés jelenségének részletesebb feltérképezésére, mivel a
szakmai gyakorlatok során őket is érheti olyan érzelmi megterhelés, amely a
burnout korai jeleinek megjelenése felé vezethet. Emellett célzott kvalitatív
AQ ¢