Page 15 [15]
OCR
1.3. AZ ÉRTEKEZÉS EMPIRIKUS BÁZISA — MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSOK ® 13 1.3. Az értekezés empirikus bázisa — módszertani megfontolások Az A.A. Közösségében végzett kutatásaimat 2005-ben kezdtem meg. Számomra rendkívül szerencsés körülménynek mondható, hogy tagja lehettem a PTE BIK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéken 2006 és 2011 között Prof. Dr. Kelemen Gábor vezetésével zajlott Pszichoszociális változás és az átalakulás retorikája a 12-lépéses mozgalmakban című OTKA kutatás? kutatócsoportjának. Az OTKA csoportban zajló kutatások, műhelymunkák, konferenciák óriási segítséget jelentettek önálló doktori kutatásaim megtervezésében és kivitelezésében. A kutatómunka megkezdése óta eltelt hét év során kutatásaim alapját három módszertanilag elkülöníthető, de egymással összefüggő adatgyűjtési eljárás képezte. Az első években a terepmunka, ezen belül a kapcsolatteremtés, illetve benyomások, információk gyűjtése, A.A.-meetingeken és találkozókon való (1) résztvevő megfigyelés volt hangsúlyos. Az alapvető tájékozódás, a terep előzetes feltárása megfelelő előkészítésnek tűnt arra, hogy az adatgyűjtést (2) interjúk segítségével, illetve (3) kérdőíves vizsgálattal folytassam. Ezek az adatgyűjtési módszerek jelentették — a résztvevő megfigyelés folytatása mellett — a kutatás középső szakaszát. A kutatás — jelen állapota szerinti — záró szakaszát néhány célzottabb, egy-egy konkrét kérdést tisztázó interjú, illetve csökkentett időtartamban, alkalomszerűen végzett résztvevő megfigyelés jellemezte. Az eltérő módon gyűjtött adatok egyrészt különböző , keménységűek", illetve , finomságúak" voltak, másrészt lehetővé tették az eredmények egymásra vonatkoztatva történő ellenőrzését. A kérdőíves vizsgálat , keményebb", számszerűsíthető és általánosítható adatok gyűjtését tette lehetővé. Ezeknek az adatoknak azonban sem gyűjtése, sem értelmezése, illetve ellenőrzése, korrigálása nem lett volna lehetséges a finomabb módszerek nélkül. Interjúk és terepomunkán szerzett megfigyelések nélkül egy kérdőív lehet irreleváns, eleve hibásan, a vizsgált közösség tagjai számára idegenszerűen szerkesztett, másfelől egy csak kérdőíves vizsgálatra alapozott kutatás során az adatok akár durva leegyszerűsítése vagy félreértése sem zárható ki, különösen, ha a kutató és a vizsgált populáció -— a kutató tudomása nélkül - eltérően értelmezi a kérdéseket. A kemény, általánosított, kvantitatív adatokat tehát részben egyéni interjúkból származó kvalitatív adatokkal igyekeztem finomítani, miközben a kvantitatív adatok segítettek megőrizni a kutatói tárgyszerűséget, gyakran irányt mutattak egy-egy eseti információ relevanciájának megítélésében. A kemény adatok finomításához másrészt a résztvevő megfigyelés is hozzájárult, ahol a vizsgált közösség nem az interjúhelyzet mesterséges szituációjában, hanem természetes közegében nyilvánul meg. Ha az interjúk adatai finomabbak a kérdőívből nyert adatoknál, akkor a résztvevő 3 K68619-es számon bejegyzett OTKA kutatás.
