Oldal 18 [18]
OCR
A könyvtári rendszer változásai, 1670-1826 hatalmi oldalról történő ellenőrzési mechanizmusaival együtt. Ebben az erőtérben egy sajátos könyvtári rendszer épült fel, követni próbálva a Birodalom más országainak mintáját. Közben az országokon belül is eltérő gazdasági, egyházi és kulturális (ezen belül nemzetiségi) érdekek mentén zajlott egy szellemi, gondolkodásbeli változási folyamat, közvetlen német és itáliai, közvetett francia hatásokkal. Más kulturális hatások sporadikusan jelentek csak meg. Számottevő angol (insuwlaris) hatásról ekkor még nem beszélhetünk. A XVIII. századi új, mondjuk immáron azt, hogy , birodalomkonform" könyvtári rendszer kialakításának számos akadálya volt. 1. Utaltam már arra, hogy a 150 éves kényszerű együttélés az ottomán muszlim hatalommal egy elpusztított országrészt hagyott maga után, olyat, ahol az épületeket is újjá kellett építeni a parasztok kunyhóitól a székesegyházakig. (Intő példa lehetne a mai Európának.) 2. A törökellenes háborúk a század végéig elhúzódtak, és Erdélyben még tatárdúlások is voltak a XVIII. század első felében. Birodalmat építeni azonban — ezt tudták a Habsburgok tanácsadói — csak közös kultikus alapra lehet. A Magyar Királyságnak a törökök által nem elfoglalt területein a XVI-XVII. században felépített protestáns intézményi rendszer szervezett és tervezett leépítése már a XVII. század elején elkezdődött, de lendületet igazán akkor vett, amikor már látszott, a török kiűzhető az országból. Az újonnan visszafoglalt területek sok birodalmi család leszármazottját csábították a területre újabb vagyonszerzés reményében. Az 1670-es évektől a katolikus terjeszkedés erőszakossá vált, és a két Habsburg-ellenes felkelés ( Ihököly, Rákóczi) után a XVIII. században is folytatódott legalább a vizam ez sanguinem pro rege nostro (1741) kiáltásig. A már működő protestáns iskolák mozgásterének korlátozása, közülük több kollégiumi szintről elemi iskolává való visszaminősítése, a protestáns értelmiség újratermelődésének akadályozása (utazási engedélyek megvonásával) és sok más intézkedés is hátráltatta a protestáns intézményi rendszer — benne a könyvtárak — újraerősödését. 3. A Magyar Királyság intézményi rendszere a XVI-XVIII. században többször átalakult: a Hunyadiak korára kialakult, a nyugati keresztény országokéval megegyező intézményi rendszert darabokra törte az oszmán-török hatalom, a nem a török uralom alatt élő területeken pedig kiépült egy protestáns egyházi, iskolai és művelődési, benne könyves, így könyvtári intézményi hálózat. A tizenöt éves háború (1591-1606) Erdély és a Magyar Királyság teljes területét hadműveleti térré változtatta, a XVI. században felépült országot ismét lerombolta. Ugyanebben az időben kezdődött el a tridenti zsinat után 16
