Oldal 20 [20]
OCR
18 ] TURBUCZ PETER A meginduló átrendeződés okáról - mely szerint az ideológiai térnyerés kiszélesítéséhez szükséges a filozófiai élet átformálása — évtizedek múlva egyszerű magyarázatot adott Mátrai László. , Bár a nyílt fasizmus - írta a témával foglalkozó tanulmányában - vagy az ordas fajelmélet soha nem tudta közvetlenül megfertőzni a felszabadulás előtti magyar filozófiai életet, 1945 után mégis fontos feladat volt az ideológiai tisztánlátás megteremtése a filozófiai világnézet kérdéseiben." A fennmaradt források alapján egyértelműen kimutatható, hogy a bölcsészkaron a háború befejeztével rövid időn belül megindult a baloldali átrendeződés, de a tanárcsere folyamata elhúzódott. A formális túlsúly legalább két évig még a konzervatív irány kezében maradt, akik inkább kevesebb, mint több sikerrel őrködni próbáltak az egyetemi autonómia fölött, illetve lehetőségeikhez mérten igyekeztek megakadályozni a számukra elfogadhatatlan szociáldemokrata és kommunista oktatók kinevezését. Súlytalanságukat mindazonáltal jelzi, hogy számukra is elsősorban az állásban maradás lehetett cél, mintsem a kollégák önzetlen segítése. Az Igazoló Bizottság Visszakanyarodva a húsvét előtti hetek eseményeihez, noha a Dunántúlon a harcok még javában tartottak, és félő volt, hogy a németek Tavaszi ébredés névre keresztelt hadművelete eléri Budapestet, ennek ellenére a , szovjet zónában" megkezdődött a régi rend híveinek átvizsgálása. Az ország orosz megszállási övezetében részében ún. Nemzeti Bizottságokat állítottak fel a jobboldali (vagy annak bélyegzett) érzelműek felkutatására, megbüntetésére. Ez alól az értelmiség éppen úgy nem képezett kivételt, mint más szakmák képviselői. Az ideiglenes kormány 15/1945-ös rendelete értelmében 1945. április 20-tól minden egyetemi alkalmazottat eljárás alá kellett vonni annak megállapítása végett, hogy , tanúsított magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit"."" Ehhez a Budapesti Nemzeti Bizottság a maga tagjai közül küldött ki négy igazoló bizottságot az egyetem karaira, amelyek 1945. március 7-én elsőként ebben az intézményben kezdték meg működésüket, s elsőfokú bírósági jogkörrel rendelkeztek. Az igazolóbizottsági eljárásban való részvétel a maga 26 "Mátrai László: A kultúra történetisége. Válogatott tanulmányok és cikkek. Gondolat, Budapest, 1977, 111. 27 HU ELTEL BTK, 8/b. Dékáni Hivatal iktatott iratai, 2735/1944-45. Felhívás; Schweitzer Gábor: „A »Pazmäny«-töl az »Eötvös«-ig. Adalekok a budapesti jogi fakultás történetéhez (1945-1950)7. Múltunk, 56. évf., 2011/4, 30-31.
