Page 125 [125]
A - A, A LITURGIKUS SZÍNHÁZ TESTBE ÍRÓDÓ NYOMAI
Van tehát egy beláthatatlan tartomány, ahol a látással már nem megyünk semmire,
de a hallás útján tudomást szerezhetünk róla. A képek totalitásának korában a lá¬
tás személytelenségével a másik meghallását szembeállítani radikális tett. Mindez a
Visky-életmű szinte teljes spektrumában megjelenő fontos állásfoglalás."
A hang a test határtapasztalata, erősebb mint a látás, hiszen a teremtésben, az
univerzumban megjelenő hangok a szubjektum belső csendjében lüktetve szülik
újra önmagukat. , Pornót" idézve: , Nem lehet látni a fényben lakót, / megvakulsz
és mégsem, / márpedig megvakulsz. // A hang...? / A hang áthatol a fényen, csak
a hang.” Visky saját rendezésében állította színpadra a Pornót, a színpadköl¬
tészet általa meghatározott vonásain túl — a színpadi idő egyetemes időként való
kezelése, a marginális emberi történet univerzális tapasztalatként való feltárása,
a zenei hangzás fontossága és a néző testi tapaszalatának előtérbe helyezése?"é
— el a montäzsdramaturgia adta lehetösegekkel is, a szabadversben irt dräma
sajätos ritmikjaval, valamint a gyermekvaras és gyermekvesztés mint Krisztus¬
ra utaló metafora kibontásával. Mindemellett a darabban használt minimális
díszlet (ablakkeret, cselló, csontváz) segítségével a női test kiüresedésének álla¬
potát is fokozza. Jacgues Derrida A halál adománya című írásában kifejti, hogy
az Istennel szembeni (abszolút) kötelesség áldozathozatalt is foglal magában,
amely a , halál adománya? is lehet, Ábrahám példája alapján a szeretett ember
(gyermek) feláldozása is. Ebben az értelemben ajánlja fel számos Visky-szereplő
is valamely számára fontos embertársa vagy saját életét az őt meghaladó transz¬
cendenciának.
A (test mint) tér különböző pontjaiból érkező hangok irányítják a Megöltem
az anyámat című előadás főszereplőjét (Albert Csilla) is: annak a gyermekkori
és elveszített jóbarátnak a hangjai, akivel Bernadett az intézetben közös nyelvet
beszélt. A nevelőintézetben élő kislány és kisfiú — Csipesz (Dimény Áron) —
csipesznyelven beszélnek, egy olyan fémcsipesz nyelvén, amelyet büntetésként
tesznek az árva gyerekek szájába. (9. kép) A halála után szimbolikussá váló,
csipesznyelvet beszélő fiú már csak Bernadett lelkében jelenik meg, ő közvetíti
a túlvilágról érkező hangokat, amelyek a múltját feldolgozni törekvő lány, majd
nő életét irányítják. Az árva gyerekek titkos nyelve töredékes, csonka nyelv,
mintha a lélek legmélyén kötött szerződések és összetartozások mindig csak a
töredékesség hangján volnának szóra bírhatók. Bernadett a Miatyánkot is csak
364 Molnar Illés: Hang, ami dtiit a fenyen, szinhaz.net, 2016. jünius-jülius. http://szinhaz.net/2016/08/
08/molnar-illes-hang-ami-atut-a-fenyen/ (Letöltés: 2021. augusztus 5.)
365 Visky: Ki innen, 94.
366 Visky: Mire való a színház?, 62.
367 Jacgues Derrida: A halál adománya, ford. Szabó László, Vulgo, II. évf., 2000/3-4-5, 144.
s 123 "