Oldal 119 [119]
A - A, A LITURGIKUS SZÍNHÁZ TESTBE ÍRÓDÓ NYOMAI
a tisztántartása fizikai, szellemi, mentális értelemben is alapvető volna — de a foga¬
lomnak a tisztántartása is nagyon alapvető volna. Akár a költészetnek is az volna
a feladata, hogy ezt a tiszta dolgot mutassa meg, még akkor is, ha határátlépéssel,
tabuknak a feszegetésével jár."
Mindkét általam vizsgált alkotó olyan, az emberi testhez kapcsolódó témákat
jár körül, amelyek a gyilkosság, az erőszakot elszenvedett emberi test, a meddő¬
ség, a függőség és a fizikai bezártság fogalmaihoz kapcsolódnak. Teszik mindezt
a költői színház már ismert jellemzői segítségével.
A GYÁSZ TESTI TEREI
(Visszaszületés, Pornó, Megöltem az anyámat, Caravaggio terminal)
Vidnyánszky és Visky alkotásai a minden addigi tapasztalatot elbizonytalanító,
a halálig tartó fogságállapot fenyegetettségének állapotából indulnak ki. A hús¬
ban és bőrben létező ember elégetésének, széttépésének, öngyilkossági kísérle¬
teinek mélységét taglaló előadások középpontjában a gyászoló emberi test áll: a
színpadra állított darabokban az önmagukat vagy szeretteiket elveszítő szerep¬
lők sora jelenik meg. A Tompa által rendezett Visszaszületésben az előadás során
a színészt körülvevő kilenc másik szereplő folyamatos kapcsolatban áll a Névte¬
len Férfit játszó színész (Dimény Áron) testével, közelítenek hozzá vagy távolod¬
nak tőle, megpróbálnak bejutni hozzá az őt elzáró plexifülkébe, de sikertelenek,
gesztusaik sokszor a Névtelen ridegségét, közösségen kívüliségét érzékeltetik. A
holokauszttúlélő számára az élet folytathatatlannak tűnik, a magatehetetlen és
önmaga identitásához vegyes érzelmekkel viszonyuló férfi idegenként van jelen
saját környezetében és az őt meghurcoló társadalomban. Minden és mindenki
elkülönül tőle, idegenné válik önmaga és mások számára. Teste szinte monomá¬
niásan emlékszik a fogságban átélt események tapasztalataira, amelyek követ¬
kezményeképp a férfi meddő lét- és élethelyzetbe került: , Nem gondoltam, hogy
teremtőnek kell lennem"?" jelenti ki A teremtés kizárt címet viselő jelenetben,
utalva ezzel arra, hogy az általa átélt trauma után nem kíván hozzájárulni az élet
folytatásához, nem vállal gyermeket, testének továbbélését fel akarja számolni.
A fogságtapasztalat nyomai a Névtelen Férfi cselekedetein is érződnek, kénysze¬
ren visszatérnek, és meghatározzák fogság utáni életét. A darabban nagy hang¬
súlyt kap a testi emlékezet, erre utal az a jelenet, amelyben a férfi — attól félve,
348 Keresztesi József: A testről. Beszélgetés Borbély Szilarddal, Jelenkor, 57. évf., 2014/4, 484.
34 Visky: Ki innen, 57.
s 117 "