Oldal 203 [203]
A PICATRIX FEJEZETEINEK TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓJA
készült gyógyító célú talizmánok leírásai: egy oroszlános az általános egészség
megőrzésére, a többi a különböző jegyekhez tartozó testrészekre (betegségek
gyógyítására vagy megelőzésére); a Kosé a fejre (ennek második dekánjában a
szemre, a harmadikban a fülre), a Bikáé a májra (ennek második dekánjában az
epére, a harmadikban a légcsőre), az Ikreké a lépre, a Ráké a gyomorra (ennek
második dekánjában az , alsó" belekre), az Oroszláné a jobb vesére és általában
mindkét vesére (ennek második dekánjában a vesét védő bordákra). Érdekes
utalás történik itt Pietro Abano Conciliator című művére — egy 13. századi, tehát
kései, másolói megjegyzésről van szó. Folytatódik a felsorolás a Szűzével, ami a
bal vesére; mig a Mérlegé a gyomorra, a Skorpidé a ,,tobbi belekre”, a Nyilasé a
jobb kézre és a feledékenység ellen, a Baké a bal kézre, a Vízöntőé a jobb lábra és
a szív nyomasztó érzései ellen, a Halaké a bal lábra (ennek második dekánjában
a sípcsontra, a harmadikban a csípőre és mások kegyetlensége ellen).
Az egyik hindu szerző — mondja — kiköti a készítő szándékának és akaratának
tisztaságát és odaadását, melynek révén az égitestek mintegy formáivá válnak
az anyagi erőknek, a földi formák pedig anyagaivá az égitestek erőinek, így kap¬
csolódnak össze, az egyik [a talizman] testi, a masik a szellemi szubsztanciäja.
Ismét az indiai bölcsekre hivatkozva írja le negyvennapos rituális tisztító
böjtjüket, és az így elnyert képességeiket: egyfajta tisztánlátást, melynek segít¬
ségével képesek lettek az ég erőit a földre vonzani és életüknek a jövőben törté¬
nő szakaszaiba belelátni.
Újabb forrásból származhat a következő bekezdés, melyben a szerző saját igaz
hitét bizonygatja. Ezután azt állítja, hogy mindent, amit előad, a híres orvos és
filozófus, Alraze, azaz al-Rázi (Rhazes) egy mágiát tárgyaló könyvéből vette. Ezt
össze a tudnivalókat, saját eredményeit is beépítve. Filozófiai kommentárokat és kritikákat is
megfogalmazott Platón és Aristotelés munkáihoz, és ebben szerepel a himlőről írt (Európában
nagy hatásúvá vált) könyve is, melyet Anjou Károly fordíttatott le latinra 1279-ben Faraj ben
Salim szicíliai zsidó orvossal. Galénost bár nagyra becsülte, számos területen kritizálta, és a négy
testnedv s a négy elem elméletét is elévültnek hirdette, mivel kémiai kutatásaiban az anyagok új
tulajdonságait fedezte fel. Kémiai (és alkímiai) kutatásai szintén jelentős számban maradtak fenn.
Filozófiai munkáiban platonikus és preszókratikus elemek is megjelennek, ezeket Avicenna
durván bírálta. Talizmánmágiával kapcsolatos könyvet nem hagyott hátra, de csillagászati
könyveit felhasználták ilyen írásokhoz. Az al-Sira al-Falsafiyya (IA bölcsességszerető élet] című
írásában, melyben Sókratés életét és erényeit elemzi, azt mondja magáról, hogy addig mintegy
kétszáz könyvet és értekezést írt, de immár vakon diktál és olvastat fel magának. Az előbbi
írása 31. fejezetében felsorolja legfontosabb könyvei címét, ezek végén a Bölcsesség művészetét,
melyről, ahogy mondja, a köznép azt gondolja, az alkímiával egyenlő. Lásd Abü Bakr Muhammad
ibn Zakariyya al-Razi: The Book of Philosophical Life, transl. by Charles E. Butterworth,
Interpretation, a Journal of Political Philosophy, XX. évf., 1993/3, 227-236; és Charles E.
Butterworth: The Origins of al-Razi’s Political Philosophy, Interpretation, a Journal of Political
Philosophy, XX. evf., 1993/3, 237-258. https://web.archive.org/web/20120723063106/http://
interpretationjournal.com/backissues/Vol_20-3.pdf#page=5 (Letöltes: 2021. oktöber 28.)
+ 201 +