Page 77 [77]
A DE VITA LIBRI TRES TEMATIKÁJA, ELŐZMÉNYEI ÉS TANÍTÁSAI
vagy a hindu asztrológiával kapcsolatban), a bolygók és a csillagjegyek erejének,
minőségének felsorolásával, a bolygók alá tartozó mesterségek, embertípusok,
állat- és növényfajták, fémek, kövek ismertetésével. A praktizálók számára való¬
színűleg legfontosabb fejezetek azonban a talizmánok elkészítésének és haszná¬
latának módját írják le — ezek fordulnak elő a legnagyobb számban, vegyesen,
mind a négy könyvben.
A négy könyvet nem fogja össze átgondolt vezérfonal — sem tartalmi, sem
szerzőségi meggondolások nem fedezhetők fel benne. Sőt, a szövegeken belül is
tetten érhetők többszintű összeollózások, akár úgy, hogy a szöveg eleje, közepe
és vége érzékelhetően más-más forrásból származik, akár pedig oly módon, hogy
egy tematikához, például a bolygók erejének leírásához, bolygónként odamásol
egy-egy mondatot vagy bekezdést egy vagy több (olykor négy) másik szövegből.
(Az ismétlődésekből tudható, hogy ez történt.) Ez olykor jelzés nélkül történik,
máskor pedig megnevezi a forrását, mely legtöbbször hamis attribúción alapul
(Platón, Aristotelés stb.). Szabászati terminusokat használva tehát: ügyetlen
foltvarrásról beszélhetünk, nem pedig egy szabásminta alapján elkészített da¬
rabról. Ennek oka a gyűjtemény keletkezési körülményeiben, illetve történetében
rejlik: valószínűleg folyamatosan bővült, és egyébként is már olyan gyűjtemé¬
nyekből állították össze, amelyek más nyelveken keletkeztek, és nagyon vegyes
forrásokból építkeztek, ilyenek például a Nabateus földművelés, "? a Secretum
secretorum,™ és a Tisztaság testvérei (Ihwan al-Shafa) enciklopédiája."
203 Ez Ibn Wahshiyya fordítása nabateusból, azaz arámiból arabra (904 k.), a Filahát al-Nabátiyyah
(latinul: Liber de Alfilaha). A könyv szintén gyűjteményes munka, mely 3-9. századi káldeus és
babilóniai szövegek alapján készült, s nemcsak mezőgazdasággal, hanem mágiával is foglalkozik;
saját korában a legfontosabb ilyen témájú arab nyelvű munkának számított. A Picatrixban
többször Káldeus földművelés címen történik rá hivatkozás. A műben a szerzők a babilóniai,
illetve a káldeus műveltséget magasztalják a hódító arabok kultúrájával szemben, és a mitikus
sabianusokról (akikkel a harraniak azonosították magukat) közölnek elbeszéléseket: ezek szerint
ez a nép Ádám előtt élt, akinek viszont voltak szülei, és azok Indiából jöttek.
A középkorban valós szerző és keletkezési dátum nélkül terjedt az az arabból latinra fordított
munka, amely a Secretum secretorum címet viselte és asztrológiai, táplálkozási, orvosi és fizi¬
ognómiai ismereteket foglal össze, sőt a talizmánokról is értekezik. Bevezetője a művet a ki¬
rálytükör műfajához igyekszik hasonlóvá tenni: a szerző úgymond Nagy Sándorhoz intézi in¬
telmeit, ezert hamisan Aristotelésnek tulajdonították. Lásd Steven J. Williams: The Secret of
Secrets: The Scholarly Career of a Pseudo-Aristotelian Text in the Latin Middle Ages, Ann Arbor,
The University of Michigan Press, 2003; Vigh Eva: „Termeszeted az arcodon" Fiziognömia es
jellemabrazoläs az olasz irodalomban, Ikonolögia es Müertelmezes 11/1, Szeged, JATEPress,
2006.
A , Tisztaság testvérei" filozófusokból és tudósokból álló titkos társaság volt a 8. vagy a 10. szá¬
zadi Bászrában (ma Irak). Ezoterikus tanításukat és filozófiájukat ötvenkettő értekezés méretű
levélben (episztolában) hagyták hátra, melyeket hol Levelek gyanánt, hol Enciklopédiaként idéz¬
nek. Teljes kritikai kiadása jelenleg készül Oxfordban, eddig a következő kötetei jelentek meg:
Nader El-Bizri, Epistles of the Brethren of Purity. Ikhwan al-Safa’ and their Rasa’il (1st ed.),
204
205
«756