FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN
átalakulhat egymásba, másrészt hogy ez az átalakulás sűrűsödés vagy ritkulás
révén történik. Majd egy évszázaddal később Empedoklés a preszókratikus fi¬
lozófia utolsó, kétezer soros tankölteményében foglalta össze az elemekről és a
világegyetemet mozgató két erőről, a vonzásról és taszításról vallott nézeteit."
Hippokratés ismerte Empedoklés tanítását, név szerint hivatkozik rá A régi
orvostudomány című művében." A négy elem tanítása keleten, Indiában a Kr.
u. 4-5. szazadban a buddhista bölcselet enciklopediajaban, az Abhidharma¬
kösäban is megjelent.° Es mégha nem is volt közvetlen vagy közvetett össze¬
függés ezen elméletek között (amit személy szerint kizártnak tartok," gondol¬
junk ugyanis a gandhárai graeco-buddhista művészetre, "? mely hellenisztikus
vonásokat mutat), akkor is megfontolandó a jellemzésük alábbi összegzése,
melyet Szegedi Mónikától idézek:
A föld: szilárd — ezért funkciója az, hogy tart, támaszt. A víz: nedves — kohéziót biz¬
tosít, összetart. A tűz: , heves" (azaz hője van) — érlel, kiteljesít. (Az érés mindenfajta
fejlődést, átalakulást magába foglal, agyümölcs megérésétől a gyermek felnövekvésén
keresztül a szellemi megtisztulásig.) A szél: mozgó — mozgat, kiterjeszt, gyarapít.""
Empedokles A termeszetröl (Tlepi pboewc) hexameterben irt tanköltemenyeböl szäztizenegy
töredék maradt ránk. Diogenés Laertios: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei (bi\oo6powv
Biwv Kai Soypatwv ovvalwyn), 8,77-ben azt irja, hogy késébbi mtivével, a Tisztuldsok (Ka8appoi)
című szintén hexameteres, magikus-misztikus tartalmü költemenyevel együtt A termeszetröl
minegy ötezer sorra rúgott. Ezzel a Súda adata is nagyjából megegyezik, mely kétezer sorra teszi
mindkét tankölteményt. Arról is beszámol mindkét forrás, hogy egy 600 soros orvosi tárgyú
prózai munkát is hátrahagyott (IarTpixá), és tragédiákat is írt. Lásd Steiger Kornél tanulmányát:
Empedoklész, in Parmenidész—Empedoklész: Toredékek, 57; és Empedocles: The extant fragments,
trans. by Maureen R. Wright, New Haven, Yale University, 1981 (görög és angol szöveg); James
Warren: Presocratics, Stocksfield, Acumen, 2007.
Hippokratés: A régi orvostudomány, 20. fej., in Hippoctrates with an English Translation by W.
H. S. Jones, London-Cambridge Mass., 1923-1931, 1. köt., 52: „Empedokles vagy a többiek, akik
a természetről írtak."
Lásd Szegedi Mónika: Atomizmus a buddhista filozófiában, Orpheus Noster, XI. évf. 2019/3, 10:
„Az abhidharma-iskoläk exegetäi az anyag primér formäjänak a négy foelemet (mahd-bhita)
tekintik. A tradicionális megnevezés (föld-víz-tűz-szél) itt radikálisan új értelmet nyer: a négy
elem nem fordul elő önmagában, és közvetlenül nem is észlelhetők. Nem részecskék, hanem az
anyag alapvető minőségei, amelyek elválaszthatatlanok önnön funkcióiktól". A szanszkrit szöveg
atomizmus szempontjából fontos részleteit (egy részüket magyar fordításban is) a szerző közzé¬
teszi a https://elte.academia.edu/SzegediMónika oldalon.
Lásd Jason Neelis: Early Buddhist Transmission and Trade Networks: Mobility and Exchange
Within and Beyond the Northwestern Bordelands of South Asia, Leiden, Brill, 2010, 94-108.
„Ihere is evidence of Hellensitic sculptors being in touch with Sanchi and Bharhut” -irja Yuvraj
Krishan — Bharatiya Vidya Bhavan: The Buddha Image: Its Origin and Development, New Delhi,
Munshiram Manoharlal Publ., 1996, 9.
Szegedi Mónika: Atomizmus a buddhista filozófiában, 7—23.