Page 58 [58]
OCR
ROBIN EDINA — SEIDL-PÉCH OLÍVIA Kóbor Márta (PTE) ugyancsak arról számolt be, hogy Pécsett önálló utószerkesztés kurzus egyelőre nincs, a képzési struktúra még nem adott erre lehetőséget. A gépi fordítással kapcsolatos ismereteket a harmadik félévben egy fordítástechnika és terminológia kurzus keretén belül osztják meg a hallgatókkal, illetve a CAT-eszközök kapcsán az integrált környezetben megjelennek a gépi fordítási találatok is. Az utószerkesztés az EU szakfordítás kurzus keretében, saját kezdeményezésre valósul meg, uniós szövegeken, az Európai Bizottság eTranslation forditömotorjänak bevonásával. Kóbor úgy látja, hogy horizontálisan is óhatatlanul belopakodik a gépi fordítás az összes kurzusba már korábban is, nem lehet késleltetni, a specializációkon is használják a hallgatók. Ez a realitás változást hozott a képzésbe: korábban a fordítások házi feladatként készültek el, órán megbeszélés keretében folyt a problémák és megoldások megvitatása; most azonban már órán zajlik kézműves módszerekkel a fordítás, és az órán folyik a hagyományos készségek fejlesztése, illetve a különböző fordítási lehetőségek megfontolása. Fordult tehát a kocka, eltolódik a fordítás felé az órai munka, nem az ellenőrzés van a fókuszban. További megfontolást igényel, hogy az alapképzésben működő specializációkon lenne idő és lehetőség olyan készség fejlesztésére, amelyekre a fordítóképzésben már nincsen kapacitás. Ha globális koncepcióban gondolkodunk, a specializációk tudnak segíteni, a gépi fordítás nem csupán a fordítóképzők problémája. Valentinyi Klára (MATE) beszámolt róla, hogy Gödöllőn a rövid, három féléves képzés első felében általános fordítástechnika, majd a képzés második felében szakfordítás oktatására kerül sor. A képzés folyamán megvalósul az utószerkesztői kompetencia jellemzőinek és a gépi fordítások utószerkesztésére vonatkozó szabványoknak a bemutatása, valamint az utószerkesztés gyakorlati alkalmazásának oktatása is, elsősorban a szakfordítás kurzusok keretein belül. Fontosnak tartja, hogy az utószerkesztés oktatása csupán az alapvető készségek és ismeretek elsajátítását követően kezdődjön meg, ezek közé tartoznak például a lektorálási és szerkesztési alapismeretek, illetve a terminológiakezelés elmélete. A képzés során a hallgatók megismerkednek a hibatipológiákkal, a gépi fordításra jellemző hibatípusokkal, és inkább játékos megközelítéssel folyik a gyakorlás az útkeresés jegyében. Véleménye szerint a gépi és a hallgatói fordítások összevetése mellett hasznos gyakorlatnak bizonyult, hogy a hallgatók értékelik a különböző fordítómotorok teljesítményét, ez segíti őket a tudatos utószerkesztésben. A képzés során ugyanis kiemelten fontos a tudatosítás, a reflexiók fejlesztése, valamint az indoklások megfogalmazása, példákkal alátámasztva. Szabó Csilla (BME) elmondta, hogy intézményükben három féléves képzések indulnak, hat idegen nyelven. Megtették már az első lépéseket, hogy szisztematikusan beépítsék a képzésbe a gépi fordítás és az utószerkesztés oktatását. s 56"
