Seite 54 [54]
OCR
ROBIN EDINA — SEIDL-PÉCH OLÍVIA követő bevezetését is, illetve úgy véli, hogy a fordítómotorok használatának teljes körű tiltása reálisan nem lehetséges. Kovács Tímea (KRE) először is kiemelte, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemen fordítást csak specializáció, illetve szakirányú továbbképzés keretében oktatnak, ahol szintén nem szabályozták még a gépi fordítás utószerkesztésével kapcsolatos kérdéseket. Személyes tapasztalata szerint a hallgatók körében igen elterjedt a fordítómotorok használata, ezért igyekszik már a képzés során megismertetni a hallgatókkal az utószerkesztési folyamatot. Számára annak tisztázása lenne fontos a jövőben, hogy a képzés mely pontján és mely tantárgy keretében érdemes megismertetni a hallgatókat az utószerkesztés elméleti kérdéseivel, majd gyakorlati megvalósítással. Valentinyi Klára (MATE) beszámolt arról, hogy Gödöllőn már 2020-tól bevezették az utószerkesztést a fejlesztési és az értékelési szakaszban egyaránt, mivel az intézménynek nincs megfelelő eszközrendszere arra, hogy a fordítómotorok használatát ténylegesen meg tudja tiltani. A diplomázó hallgatóknak ezért maguknak kell a fordítandó szöveg egy részletét kijelölni, amelyet gépi fordítás utószerkesztésével is átültetnek a célnyelvre, miután humán fordítás keretében, fordítástámogató eszköz használatával már elkészítették a teljes forrásnyelvi szöveg fordítását. 2021 óta a képesítő fordítás részeként már nemcsak a gépileg lefordított szöveg teljes utószerkesztését kell elvégezniük a hallgatóknak, hanem ugyanazt a szakaszt részlegesen utószerkesztve is le kell adniuk, és meg kell fogalmazniuk a véleményüket a nyers gépi fordítással kapcsolatban. Valentinyi ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy egyelőre még nem alakult ki teljesen az utószerkesztési feladatok értékelési szempontrendszere, vagyis nem egyértelmű, hogy az értékelésnél a fordítói, a lektori, a hibafelismerési vagy utószerkesztési kompetenciákat kell-e értékelni. Kóbor Márta (PTE) elmondta, hogy Pécsett BA fordítási specializáció keretében folyik képzés. Rávilágított arra, hogy a fejlesztés első fázisában könnyebb távol tartani a hallgatókat a CAT-eszközök használatától, mint a gépi fordítómotoroktól, az utóbbiak könnyű hozzáférhetősége miatt. A képzési célok érdekében szerencsés lenne ezen eszközök használatát csupán a megfelelő fordítói készségek elsajátítása, a szükséges háttérismeretek és az eszközökkel szembeni kritikus szemlélet kialakítása után elérhetővé tenni a hallgatók számára. Az újabb és újabb fordítástámogató eszközök (pl. CAT-eszközök, gépi fordítómotorok, ChatGPT) megjelenése nehezíti a fordítóképzés hosszú távú tervezését. Mindezek következtében előtérbe kell kerülnie az oktatói és a hallgatói attitűdök fejlesztésének, amelyek közül kiemelkedően fontos a rugalmasság és a kritikus szemlélet. Kóbor hangsúlyozta a közös ajánlásokhoz való igazodás szükségességét a diplomafordítások esetében, intézményük a szakdolgozati konzultációk során nagyobb « 52 ¢
