OCR Output

70 / NEMESLÁSZLÓ

a gyógyítás szolgálatába, mindinkább előtérbe kerül az a lehetőség,
hogy ne az orvos menjen a beteg házába, hanem a beteget szállítsák
az erre kialakított nagy egészségügyi intézménybe, a kórházba.

Ezt a folyamatot olyan egyszerű technikai vívmányokis segítették,
mint a mentőautók megjelenése, illetve a széles körben hozzáférhető
telefonszolgálat. Ma számunkra magától értetődik, hogy ha valakit a
környezetünkben szívroham vagy baleset ér, könnyen hívhatunk
mentőt, ami gyorsan a kórházba szállítja, ahol élete jól felszerelt és
szakértő orvosok közreműködésével a korábbiaknál lényegesen na¬
gyobb eséllyel menthető meg. Amellett, hogy orvosilag ez jelentős
előrelépés, átalakítja a páciens-orvos kapcsolatot is, számos új etikai
dilemmát vetve fel. Kórházban, szigorú orvosi felügyelet mellett az
emberek úgy érezhetik, hogy az idegen környezetben elveszítik ön¬
rendelkezési képességüket, kiszolgáltatottá válnak, mások döntenek
helyettük. Az élet végén ez különösen felerősödő probléma. Míg a
huszadik század elején az emberek többsége az otthonában halt meg,
a század végétől ez drasztikusan megváltozott, legtöbben kórházi
környezetben halnak meg, mégpedig sok esetben bizonyos életvégi
orvosi döntések eredményeként.

A modern egészségügyi intézményrendszert, a klinikai és a kör¬
házi környezetet gyakran éri az a kritika, hogy technicizált, és bürok¬
ratikus, dehumanizált viszonyok jellemzik, ahol az egyes emberi
személy, a páciens szempontjai a háttérbe szorulnak. Többek között
Michel Foucault francia filozófus mutatott rá az orvosi intézmények
hatalmi szerepének megváltozására. Ami egyrészt nyilvánvaló orvo¬
si áttörések és sikerek sorozata, sok ember életében a szabadság kor¬
látozásaként jelenik meg, akár kifejezett félelmek formájában, hogy
életük vége kikerül a személyes autonómiájuk hatásköre alól: idegen
környezetben, idegen emberek között halnak meg, akár olyan körül¬
mények között, ami nem szolgálja emberi méltóságukat.

Az 1960-70-es évektől egyre több olyan aggály jelent meg, Ame¬
rikában és Európában egyaránt, hogy a modern, továbbra is gyorsan
fejlődő orvoslás gyakorlatát fokozott etikai szabályozás alá kell ven¬
ni, ezen a területen is érvényesíteni szükséges a társadalmi etika
akkoriban előtérbe kerülő két pillérét: az egyéni szabadság (autonó¬
mia) elvét és a társadalmi igazságosság szempontjait. A modern szem¬