Seite 116 [116]
114 / 3.ANŐK TESTÉNEK ÉS SZEXUALITÁSÁNAK MEDIKALIZÁCIÓJA
fizikális vizsgálat végzése előtt, az intim testtájak vizsgálatának szük¬
ségességéhez külön is magyarázatot kell fűzni" (MOK 2012).
Az 1997. évi CLIV egészségügyi törvény betegjogai is nagy hang¬
súlyt fektetnek a betegek kiszolgáltatottságának mérséklésére, és szá¬
mos betegjog morális kiindulópontjául szolgál a beteg autonómiájának
tisztelete. Tekintsük át ezek közül azokat, melyek a szülészeti ellátás
során kiemelten fontosak a partneri orvos-beteg kapcsolat megőrzé¬
se céljából! A vajúdó és szülő nőknek joga van , a jogszabályban meg¬
határozott keretek között - az egészségügyi állapota által indokolt,
megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód köve¬
telményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz" (1997. évi CLIV tör¬
vény az egészségügyről 6-9. §$ továbbiakban Eütv.). A megfelelő egész¬
ségügyi ellátáshoz való jog emellett lehetőséget biztosít a jogszabályban
foglalt keretek között az orvos és az egészségügyi intézmény szabad
megválasztásához. Az egészségügyi ellátáshoz való jogot kiegészítő
rendeletek szerint a várandós nőnek joga van továbbá arra, hogy a
várandósgondozását orvos helyett az arra jogosultságot szerző szü¬
lésznő kísérje, valamint arra is, hogy gyermekét az előírásoknak meg¬
felelve az egészségügyi intézményen kívül, otthonában hozza világra.
Joga van továbbá minden körülmények között az emberi méltó¬
sághoz. Ennek értelmében a vajúdó és szülő nőn csak és kizárólag
, az ellátásához szükséges vizsgálatok végezhetők el" A törvény ma¬
gában foglalja, hogy melyek a fizikai és kémiai korlátozó intézkedések
alapfeltételei, aminek értelmében az egyén mozgásszabadsága , kizá¬
rólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi
épsége és egészsége védelmében korlátozható" (Eütv. 10§ (4)). A
szülészeti ellátás szempontjából további relevanciája van annak a
kikötésnek, miszerint a vizsgálatok elvégzése alatt tekintettel kell
lenni a nő szeméremérzetére is. A Magyar Orvosi Kamara Etikai
Kódexe az emberi méltósággal kapcsolatban leszögezi, hogy az orvos
tartózkodjon betege tárgyiasításától, melynek következteben „esette”,
vagy , sorszámmá" válhat.
A kapcsolattartás jogának kereteit meghatározza, hogy a beteg
jogérvényesítésével nem akadályozhatja a betegellátás zavartalanságát
és nem sértheti meg betegtársai jogait sem. Amennyiben ez az alap¬
feltétel teljesül, úgy , jogosult más személyekkel akár írásban, akár