Oldal 71 [71]
2. A rendszer és a pszichoterápia s 69
Tehát - és ezt a későbbiekben is látni fogjuk - egy-egy megbízhatónak
tartott személy árnyékában magas színvonalú szakmai közösségek működ¬
hettek, nagy védettségben. (A szabadság mértékét jelzi, hogy az ellenkultúra
számos képviselője is felléphetett a terápiás közösségek színpadain - bár je¬
lentések születtek ezekről az alkalmakról.) Amennyiben viszont a hatalom
úgy vélte, hogy az adott gyógyító tevékenység csupán álca, és mögötte va¬
lójában rendszerellenes tevékenység zajlik, például információik szerint an¬
tikommunista tanokat hirdetnek, vagy szabadságjogokat követelnek, min¬
dig fellépett ez ellen, még ha jóval enyhébb mértékben is, mint ezt hasonló
esetben a Rákosi-rendszer tette volna. Így többek között a családok mentál¬
higiénés gondozására irányuló kezdeményezést is könyörtelenül megsem¬
misítették akkor, amikor a hatalom egyes képviselői már áldásukat adták a
munkacsoport működésére, és az országos sajtó is beszámolt róla; mihelyt
világossá vált számukra, hogy a gyógyító-felvilágosító tettek árnyékában ¬
értelmezésük szerint - izgatás történik, eljárást indítottak a résztvevők ellen.
Másrészt a lélektani eszközökkel végzett gyógyítást az a hatalom, mely
szerint — egy pszichoterapeuta szellemes megfogalmazäsäban - „az ember¬
nek még lelke sem volt, csak idegrendszere" " mindig kissé idegenkedve,
olykor ellenségesen figyelte. A pszichoterápiát közelről nem ismerők, arról
saját élménnyel nem rendelkezők számára az eljárás ugyan sokszor vált ki
értetlenkedést, bizalmatlanságot, de a diktatúrák állambiztonsági rendszeré¬
nek szempontjából ennél többről van szó. A szakma ideológiai el nem kötele¬
ződése (a terapeuták világképének szabadsága), elfogadó attitűdje, védettsé¬
get és szabadságot igénylő közegei - Id. a csoportterápiák színtereit — élesen
szemben álltak az állami ideológia, a hatalom képviselőinek tevékenységével
és igényeivel. Azonban a Kádár-rendszer államvédelme sem mehetett el az
idők szava mellett:?" saját apparátusuk kiképzésénél már a pszichológiai is¬
mereteket is bevetették (RÉvÉsz 2005); a szorgalmas ügynök pedig az egyik
pszichoterapeuta szaktekintélytől, Buda Bélától kért pszichológiai magya¬
rázatot az 1986-os magyar-szovjet meccs kapcsán a magyarok szégyenletes
szereplésére, amit aztán jelentésében is szerepeltetett."
a5 Történeti interjú II[/7/35.
29 Hiszen a pszichológiai hadviselés fontos eleme volt a hidegháborús időszaknak; lásd: SIMPSON
1994.; NIETZEL 2019.
70 ÁBTL - 3.1.2- M - 42073. Munkadosszié, , Albert". Jelentés, 1986. jún. 18. 167-168.