Oldal 40 [40]
OCR
38 e A nagy háborútól a nagy válságig zódásáért az Egyesült Államokban Hoover elnök ipari munkabéreket rögzítő, illetve a New Deal elhibázott, monopóliumokat kialakító munkaerőpiaci politikáját (National Industrial Recovery Act, Wagner Act) tették felelőssé. Harold L. Cole és Lee E. Ohanian 1999-ben publikált tanulmánya (1he Great Depression in the United States from a Neoclassical Perspective) sorra vizsgálja a kurrens válságmagyarázatokat, így a monetáris sokk, a pénzügyi közvetítési sokk, illetve a rugalmatlan nominális bérek kiemelt szerepét valló korábbi elméleteket, és valamennyit elveti, mivel ezek - véleményük szerint - nem adnak kielégítő magyarázatot sem a válság elhúzódására, sem az azt követő fellendülés erőtlenségére. Az NBER évkönyvében 2001-ben megjelent Re-examining the Contributions of Money and Banking Shocks to the U.S. Great Depression című munkájukban a deflációs hipotézist külön tesztelték. A hipotézis szerint a pénzmennyiség váratlan csökkenése deflációt okozott, ami a munkabérek rugalmatlansága miatt emelkedő reálbéreket és csökkenő foglalkoztatást idézett elő, bankválságokhoz vezetett, és mérsékelte a pénzügyi közvetítés hatékonyságát, ami a hitelezés és a kibocsátás zsugorodását váltotta ki. A szerzőpáros kvantitatív elemzésének eredményei szerint azonban ezek a tényezők egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben képesek megmagyarázni a nagy válság kivételes mélységét és elhúzódását. Nem látják ugyanakkor igazoltnak sem Irving Fisher adósságdeflációra vonatkozó tételét, sem Romer hipotézisét a tőzsdei sokk válságot fokozó hatásáról. Véleményük szerint nem pénzügyi, hanem reálsokk? okozhatta a gazdaság recesszióját, a teljes tényezőtermelékenység (total factor productivity, TFP)°° nagymértékű csökkenése (1929-1933 között 1496-kal lett kisebb) okozhatta a termelékenység és a termelés visszaesését, és ez adja a válság valódi magyarázatát."! Cole és Ohanian publikációi nagy vihart kavartak, sokan kétségbe vonták álláspontjuk megalapozottságát és módszereik megbízhatóságát. Provokatívnak és ambiciózusnak minősített tanulmányukról heves vita alakult ki az NBER évkönyvének hasábjain is.? Következtetéseiket és alkalmazott módszereiket megkérdőjelezték Michael Bordo és szerzőtársai, akik szintén a dinamikus általános egyensúlyi modell alkalmazásával kívánták igazolni a ,ragadós bérek" tézisét, valamint hogy a monetáris összeomlás megma28 Cole-Ohanian 1999; Kehoe-Prescott 2002; Ohanian 2009. 79 Sokk: a gazdaságra külsődleges tényezők által gyakorolt lényeges hatás (monetáris, reál, keresleti vagy kínálati sokk, technológiai sokk stb.). # A teljes tényezőtermelékenység az output azon hányada, amely nem magyarázható a termelés során használt inputok mennyiségével. Színvonalát az inputok hasznosításának hatékonysága és intenzitása határozza meg. Jelentős hatása van a gazdasági növekedésre és az egy főre jutó jövedelmek országok közötti eltérésére. Comin 2013. 3 Cole-Ohanian 2001: 221-223. ® Bordo-Erceg-Evans 2001; Gertler 2001.
