Oldal 116 [116]
OCR
114 ° INFORMÁLIS GYAKORLATOK A feldolgozóipari, valamint a gépipari alkalmazottak munkakörülményeiben és bérezésében megmutatkozó egyenlőtlenségekről az egyik csatóerdői asszony, aki 1970-től (13 évig) a kolhoz téglagyárában, 1983-tól pedig egy évtizeden át a gazdaság műszergyárában dolgozott, a következőket mondta el: B. S.: Mi volt a különbség a két munkahely között? B.9.: Az ég meg a főd. Tisztán járni... Különösen én akkor tudtam meg, amikor már a műszergyárba mentem, hogy hogy lehet könnyebben is pénzt keresni. Mert a téglagyárba esett-fújt, menni kellett, sáros munka vót. Sárosok vótunk, gumicsizmáson jártunk. De mikor a műszergyárba" jártunk: szandáson, szép ünneplőruhába, tisztán jöttünk-mentünk és ott is úgy lehetett dógozni. Köpenyünk vót. A téglagyárba nekünk például olyan munka vót, hogy az frecskelt a víztül, gumikötőt adtak, a műszergyárba persze már tisztán lehetett járni, szép fehér köpenybe, már azért nagy a különbség. És a fizetés majdnem még egyszer annyi vót, mint a téglagyárba. Nehéz munka vót, és azt nem ügy fizettek. A müszergyärba 260-at kerestiink.””” A termelés folyamatainak modernizálása, gépesítése, valamint az ipari termelés szerkezeti bővülése a helyi társadalomban viszonylag hamar egy differenciált munka- és pénzfogalom kialakulásához vezetett. A kolhozmunkások körében létrejött a , nehéz — könnyű munka", a , tiszta — koszos munka", a , benti -— kinti munka", továbbá a , kevés — sok pénz", a , jó — rossz pénz", ,a könnyű -— nehéz pénz" distinkciója. A kolhozmunkások gazdasági mentalitásában és nyelvi repertoárjában bekövetkező változásokat — a fenti elbeszéléseken kívül — az alábbi idézetek is megfelelően szemléltetik: , Megkerestük a jó pénzt bent, a gyárba, ott meg löktek nekünk. Hát ott, kint, ki hogy bírt, úgy labécolt. Ott nem ölt el bennünket a munka. Nem ölt el bennünket. Na viszont azután fizettek, hogy hány láda almát szedtünk. Azért csak szedegettünk, megvót ott a norma is. Vigyáztunk mi azért arra, hogy annyi, amennyi kell, meglegyen. Ha nem tudtuk szedni, akkor levertük. Ha nem vót ott a brigadéros, vagy nem vót közel. Azt mondják, segíts magadon, az Isten is megsegít, igaz?"?59 Vagy: , Az idősebb Csatlós Daniné, Juci néni, mindég morgolódott, hogy hát Margit miért nem jössz már be könnyebb munkára, hát a gyárba jönnél már be, hát ez la mezei munkal csak fizikai munka. A gyárba csak könynyebben megkeresed.’””?*! 27 B.16., magyar nö, Bodnya. 280 Uo. 281 B.15., magyar n6, Csatéerdé.
