Oldal 81 [81]
OCR
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT " 79 tette, hogy a Hruscsov által meghirdetett hétéves gazdasági terv hangzatos ígéretei — a , felül"-ről kijelölt, ugrásszerű mezőgazdasági fejlődés — valójában megvalósíthatatlan, a kezdetben felmutatott sikerek pedig valójában megtévesztésen, illetve különféle hazugságokon alapultak. Mindazonáltal a , Rjazany-ügy" hatására Hruscsov nagyon szigorú büntetőjogi és közigazgatási szankciókat rendelt el. Az USZSZR Legfelsőbb Tanácsának elnöksége 1961 május 24-én elfogadta , A csalás és egyéb hamisítások felelősségéről a tervteljesítéssel kapcsolatos elszámolásokban" nevű rendeletet, amely a tervcsalást bűncselekményként (, nemzetgazdasági károkat okozó államellenes tevékenység"-ként) határozta meg, és az ilyen típusú cselekvéseket három évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálta. Az olyan hivatali visszaélés körébe tartozó jelenségeknél, mint amilyenek például a nyilvántartás meghamisításával járó sikkasztás vagy az állami vagyont érintő, nagyobb értékű lopások voltak, az új szabályok vagyonelkobzást, illetve kivételesen súlyos esetekben halálbüntetés kiszabását írták elő." Ezzel egy időben széles körű vizsgálat indult el számos más régióban és köztársaságban is az alacsonyabb hivatali szinteken (köztük a vidéki kolhozokban &s szovhozokban). Ezek alkalmával súlyos visszaéléseket tártak fel mind az agrär-, mind pedig az ipari termeles területen.?” párt hivatalos lapjában, a Pravdában is. Az első évben a megye gazdasági eredményeiről, a hússzállítások hatalmas mértékű növekedéséről szóló híradások bejárták a szovjet sajtót, amit a korabeli propaganda csak , rjazanyi csoda"-ként emlegetett. 1960 elejére azonban kiderült, hogy csoda valójában nem történt. Az utólagos vizsgálatok megállapították, hogy a gazdasági terv teljesítése érdekében a terület állatállományát — köztük a tenyészállatokat: a teheneket, a sertéseket és lovakat is — levágták, a lakosság saját tulajdonában/háztartásában található tenyészállatokat begyűjtötték, illetve az állam nevében , ideiglenesen" kisajátították. Ennek segítségével formálisan mintegy 60 ezer tonna húst tudtak , termelni" az államnak. A további 40 ezer tonna húst a szomszédos régiókban vásárolták össze. A fennmaradó 50 ezer tonnát pedig az állatok többszöri nyilvántartásba vételével és egyéb módszerekkel érték el (Khlevniuk 2011]. Ezeknek az illegális gyakorlatoknak a hatására Rjazany tartomány állami/kollektív gazdaságainak többsége 1960 őszére csődközeli helyzetbe került, s mivel a kolhozok nem tudtak az alkalmazottaknak fizetni, sokan megtagadták a munkát. A botrány kirobbanása után a terület gazdasági tervvállalásaiért felelős első titkár, Alekszej Larionov agyonlőtte magát, és kezdetét vette a megye - és a sok más, a kampányban érintett és gazdasági krízisbe került régió — vezető tisztviselőinek a leváltása, felelősségre vonása. Az eset Hruscsovnak nem csupán hatalmas presztízsveszteséget okozott, de jelentős mértékben hozzájárult 1964 októberében bekövetkező politikai bukásához is (Harrison, 2011: 46.; az ügyről ätfogöan ir: Khlevniuk 2011). Khlevniuk 2011: 79.; Schwartz 1981: 283. Schwartz 1981: 284. Khlevniuk adatai szerint az OSZSZSZK ügyészi szervei 1961-ben 1113 tervcsalással kapcsolatos ügyet tekintettek át, amelyből 724 esetben indítottak büntetőeljárást. (Ezek közül 91-et az 1961. május 24-i Legfelsőbb Tanácsa által kiadott rendeletet követően.) A vádlottak zömét gazdálkodó szervezetek vezetői tették ki. 1961 első felében a bíróság elé terjesztett ügyekben 35 kolhozelnök, 15 szovhozigazgató, 28 szállítmányozó szervezet, 23 ipari vállalkozás, 18 fogyasztói szervezet vezetője, illetve 13 építőipari és munkafelügyelői 20 o 20 20 >
