Oldal 51 [51]
OCR
BEVEZETÉS " 49 chiateremtő gyakorlatait, gazdasági erőforrás-politikáját) állítja a vizsgálat fókuszába, amelynek alapja a csoporttagok közötti kölcsönös szolidaritás, a gazdasági cselekvések szociokulturális (normatív/emocionális) aspektusa. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az informális gazdasági stratégiákra irányuló vizsgálatot — a szovjet diktatúrával foglalkozó fejezetekben — összekapcsoljam mindazzal, amit James Scott morális gazdaságnak (moral economy) nevezett,!°* és — a burmai, illetve vietnami parasztlázadások vizsgálata során — úgy határozott meg, mint a relatíve hatalomtól megfosztott csoportok , gazdasági igazságosságról szóló fogalmát és a kizsákmányolásról alkotott munka definícióját — amely az ő nőzőpontjukból fejezik ki, hogy a termelésükkel szemben támasztott követelések közül melyek voltak tolerálhatók, és melyek nem". Scott szerint ezek a marginalizált, alárendelt társadalmi csoportok a domináns elitekkel vagy az állammal szemben a hétköznapi ellenállási formák (everyday form of resistance) olyan széles arzenáljával rendelkeznek, mint például a , munkalassítás, színlelés, álengedelmesség, tettetett tudatlanság, dezertálás, csórogatás, csempészés, vadorzás, gyújtogatás, rágalmazás, szabotázs, orvtámadás, illetve gyilkosság, névtelen fenyegetések és így tovább". A szerző szerint ezeket az aktivitási formákat a , leghatározottabban politikainak"! és , az osztályharc eszközeinek"" kell tekintenünk, mivel azok az elesett társadalmi csoportok gazdasági, szociális, politikai céljainak érvényesítésében - láthatatlanságuk és relatíve kis léptékük ellenére — kifejezetten nagy produktivitással rendelkező eszközök, amelyek nemritkán , többezerszeresére sokszorosódnak [...] és végül teljes megrázkódtatást okozhatnak az állítólagos vezetőik politikai álmaiban". A , hétköznapi ellenállás" fogalmát — a rendszerváltás előtti korszak vizsgálatához — magam is használom annak érdekében, hogy az informális ( népi") és a formális (, állami") intézmények közötti érdekkonfliktusokat, aszimmetrikus találkozási helyzeteket és az azokban megjelenő — a tulajdonviszonyokról, a jövedelmek és bérek redisztribúciójáról, a munkáról, 104 A , morális ökonómia" Thompson által bevezetett (1971) és Scott munkáiban kidolgozott (1976) koncepciójának fogalmi tisztázatlanságáról, továbbá annak zavaros társadalomtudományi használatáról legutóbb James G. Carrier írt tanulmányt (Carrier 2018]. A szerző megközelítésében a morális ökonómia fogalma egyfajta általános reciprocitási elvként fogalmazható meg. Vagyis a kifejezés a gazdasági cseréknek egy olyan típusát jelöli, amely az interakcióban lévő felek számára hosszú távú és kölcsönös (morális) kötelezettségeket ír elő: szoros együttműködésre és a tranzakció megismétlésére készteti az egymással szemben álló résztvevőket. Carrier szerint a gazdasági csere etikáját, morális szabályait ennek megfelelően elsősorban a gazdasági tevékenységek megvalósításának keretéül szolgáló társadalmi kapcsolatokban, illetve e kapcsolatok történetének kontextusában lehet/kell megragadni. (Carrier 2018: 35.) 105 Scott 1976: 3. 106 Scott 1996: 110. 107 Uo. 109. 108 Uo. 110. 109 Scott 1985: 35.
