Seite 31 [31]
OCR
BEVEZETÉS 29 részleteit az athéni junta dolgozta ki és bonyolította le. A kérdéskör semleges szakértői Athén lépései miatt jogszerűnek tartják a török beavatkozás tényét, az 1960-ban aláírt egyezmények ugyanis feljogosították a garantáló hatalmak bármelyikét a Ciprusi Köztársaság alkotmányos rendjének helyreállítására (KerLindsay 2011; Mallison 2005)." Ugyanakkor a jogi formulák csak az alkotmányos rend helyreállítását tették lehetővé, az északi országrész 3790-ának okkupálását nem. Emiatt Törökország és a török lépéseket hallgatólagosan jóváhagyó britek és amerikaiak - Görögország mellett - szintén felelőseivé váltak az 1974-es eseményeknek és azok történelmi hagyatékának. Évtizedekkel később hasonló helyzet alakult ki a 2004-es Annan-tervvel, pontosabban annak kudarcával kapcsolatban is. A konfliktus rendezésére kialakított legösszetettebb tervezetből görög nyomásra kikerült a megállapodás irányába mutató egyetlen fajsúlyos ösztönző, a konfliktusrendezéstől függetlenül biztosított európai uniós tagság ugyanis a csatlakozástól jobb tárgyalási pozíciókat váró görög cipriótákat a terv elutasítására sarkalta. Ezzel a nemzetközi nyomásra kialakított rendezési terv pont a nemzetközi beavatkozás folyományaként bukott el, helyi szinten pedig tovább konzerválta a konfliktus megoldatlanságát. A nemzetközi beavatkozás negatív hatásaira számtalan további példát lehetne felsorolni. Ez a kötet ugyanakkor nem ezek felsorolására tesz kísérletet, hiszen a ciprusi konfliktus kapcsán a hazai és a nemzetközi szakirodalom ezt már többször megtette (Botos 2013; Egeresi 2019; Kacziba 2011; Kalmár 2012; Kemény 2022; Torma 2004; Varga 2021). Emiatt jelen monográfia inkább a nemzetközi beavatkozás mozgatórugóinak feltárására törekszik. Arra keresi a választ, hogy egy 9300 km? nagyságú és körülbelül másfél millió lakossal rendelkező sziget miért okoz évtizedek óta regionális és nagyhatalmi feszültségeket? Mi az oka annak, hogy egy látszólag jelentéktelen szigetért nagyhatalmak versengenek és szövetségesek fordulnak egymás ellen? Hogyan lehetséges, hogy a helyi közösségek mindennapjait az 1950-es évek óta egy lezáratlan konfliktus határozza meg, annak ellenére, hogy a konfliktus megoldására 1960 és 2023 között legalább 15 nagyobb volumenű rendezési koncepció tett kísérletet? ? A beavatkozás lehetőségeit az 1960-ban aláírt Garanciaszerződés definiálja. A szerződés IV. cikke szerint ,, lelzen egyezmény rendelkezéseinek bárminemű megszegése esetén Görögország, az Egyesült Királyság és Törökország kötelezi magát arra, hogy konzultálnak a szóban forgó rendelkezések betartásának biztosítása végett foganatosítandó lépésekről és intézkedésekről. Amennyiben a közös vagy egybehangolt akció lehetetlennek bizonyulna, a három garantáló hatalom mindegyike fenntartja magának az önálló cselekvés jogát, azzal az egyedüli céllal, hogy visszaállítsa a jelen Egyezmény által létrehozott állapotokat. Idézi: Kalmár 2012, 97.
