Page 202 [202]
OCR
200 Melkovics Tamás 1780-as évek második felében, s még inkább az 1790-es években született szereplők már egy következő nemzedékhez, a magyar liberalizmus első generációjához sorolhatók: ekkor láttak napvilágot olyan szereplők, mint Kölcsey Ferenc (1790), Széchenyi István gróf (1791), Bezerédj István (r796), Beöthy Ödön (1796), Wesselényi Miklós báró (1796), hogy csak a legismertebbeket említsük meg." Az időben hátrafelé, a 18. század közepe felé történő bővítést pedig azért nem látjuk indokoltnak, mivel az 1770-nél korábban születettek esetében a gyermek- és fiatalkori éveket már nem az 1790-es évek eleje, hanem az 1765 és 1790 közötti országgyűlés nélküli időszak határozta meg. Tanulmányunkban tehát egyfajta köztes generációról beszélünk, akik a hagyományos 18. századi politikai sémák és az új típusú 19. századi politikai struktúrák között képeztek átmenetet, miközben meghatározó generációs élményük volt/lehetett az 1790 és 1795 közé eső időszak, aminek hatására - életkoruknál, családi hátterüknél, habitusuknál stb. fogva — sokan sokféle, akár teljesen eltérő következtetéseket vontak/vonhattak le. 2. A , köztes generáció" diétája: felsőbüki Nagy Pál első országgyűlési szereplése 1807-hez köthető, ekkor volt éppen 30 éves, ha hihetünk neki, az 1805. évi diéta kapcsán még azzal hárította el megválasztását, hogy nem rendelkezik megfelelő élettapasztalattal: , még nem birok az ismereteknek és tapasztalatoknak azon mértékével, mely szükséges arra, hogy a honatyák között becsülettel helyet foglalhassak.”*7 Kétségtelen, hogy a 19. századi rendi diétákon a vármegyei követek többsége a harmincas, negyvenes éveiben járva vállalta el a megbízatást. Felsőbüki Nagy Pál következő szereplésére ugyanakkor 18 évet kellett várnia, csak 1825-ben, immár 48 évesen léphetett fel újra a diéta színpadára: az 1808. évi országgyűlésen a már említett tiltás miatt nem vehetett részt, 1811-ben pedig saját döntésén múlt, hogy nem vállalt követséget, innentől kezdve azonban kényszerszünet következett, hiszen I. Ferenc 1812 után 13 évig nem volt hajlandó gyűlésbe hívni a magyar rendeket. Felsőbüki Nagy Pál generációjának tehát várnia kellett. Az 1811-1812. évi diéta követi gárdájának (a 46 magyar és a három szlavón vármegye alap26 . Vö.: , Magányos reformerek helyett reformmozgalom - 1790 €s 1830 különbségét ebben a mondatban lehet összefoglalni." — állapítja meg Gergely András, majd hozzáteszi — , De azzal a kiegészítéssel, hogy nem 1790 nemessége vált többségében liberálissá, s nem az akkor gondolkodókból lettek most politikai vezetők. Új nemzedék lépett a színre — a magyar liberalizmus első nemzedéke." (Gergely 1987: 20.) 7 Nemzeti Újság, 1925. 08. 09.
