Seite 146 [146]
144 Szemethy Tamds
CONNUBIUM
A társadalmi elfogadottság legmagasabb fokának a házassági kap¬
csolatot tekinthetjük. Ezt az állítást támasztja alá Max Weber is,
amikor azt mondja, hogy kommenzalitás és connubium közül az,
hogy hajlandók vagyunk-e feleségül venni valakinek a lányát, jóval
magasabb társadalmi elismertséget jelez, mint ha csak egy asztalhoz
ülünk le vele étkezni. Jelen munkámban arra teszek kísérletet, hogy
felsőbüki Nagy család generációkon átívelő házasodási stratégiáját
bemutassam és elemezzem. A 18. századra a jómódú vármegyei
köznemesség soraiba emelkedő família több szempontból is érdekes
és vizsgálatra érdemes alany lehet. Egyrészt a család relatíve gyorsan
— a 17. század folyamán nagyjából három generáció alatt — Sopron
vármegye legtehetősebb családjai közé lépett, amit vélhetően legalább
részben a szerencsés, illetve átgondolt házasodási stratégiájának
köszönhetett. Másrészt a család több tagja országos hivatalokat
viselt a 18. század folyamán, közvetlenül érintkezett a legjelentősebb
főnemesi családok tagjaival, és ennek a kapcsolatnak nemcsak a hi¬
vatali-formális aspektusa volt, hanem gazdasági is, például, amikor
egy-egy főúrnak hitelt nyújtottak, vagy birtokot vásároltak tőlük,
illetve amikor a társasági összejöveteleken találkoztak.
Mindezek alapján adódik a kérdés, hogy a felsőbüki Nagyok
felemelkedését hogyan segítették a házastársaik. Honnan kerültek
ki, és milyen társadalmi háttérrel rendelkeztek? Más feltörekvő
családokkal összehasonlítva mely hasonlóságok, illetve különbsé¬
gek figyelhetőek meg házasodási stratégiájukban? Az itt elvégzendő
elemzésnek hátteret két korábbi kutatás biztosít. Ezek közül az egyik,
a Somogy vármegyei köznemesség házasodási stratégiáját elemzi,"
a másik pedig a főnemesi címet nyert 18. századi új arisztokratákra
vonatkozik.
A felsőbüki Nagy család tagjai soha nem szereztek főnemesi
címet, így vizsgálatunk szempontjából elsősorban a somogyi köz¬
nemesekre vonatkozó vizsgálatból érdemes kiindulnunk. Szijártó
István tanulmányában háromszor három famíliát elemez, amelyek
a vármegyei nemesi társadalom három szintjén helyezkedtek el. Jól
látszik, hogy az alsó és középső szinten élő köznemesek jellemzően
4 Weber 1987: 307.
5 — Ruzsa 1994: 95.
5 Szijärté 1992.
7 Szemethy 2020.