OCR
96 Vámos András A Kancellária tanácsába kevés kivétellel tehát csak olyan hivatalnokokat neveztek ki, legyen szó akár köznemesekről, főnemesekről vagy egyháziakról, akik más kormányzati szerveknél már kellő tapasztalatot szereztek, esetleg titkárként már jól ismerték a Kancellária működését. Utóbbiak azonban a kinevezett köznemesi származású tanácsosoknak csak alig több mint egyötödét alkották, tehát a kívülről érkezők voltak túlsúlyban. Ez nyilván szükségszerű is volt, mert a kancelláriai titkárok nagyarányú előléptetésével sem lehetett volna a tanácsot feltölteni. A vármegyei közélet és hivatalviselés szintjéről huszonnyolcan indultak, de közülük csak négyen nyertek közvetlenül kinevezést a Kancelláriára. A többieknek előbb más tisztségekben, elsősorban a Királyi Táblán kellett bizonyítaniuk. A vármegyéből indulók tehát már a Kancelláriába érkezésük előtt beolvadtak a királyi szervek hivatalnok nemességének soraiba. Ez más kormányzati szervek esetében nem így volt, és ezt néhány számszerű adattal is alátámaszthatjuk. Az 1708 és 1792 közötti országgyűléseken résztvevő összesen 616 vármegyei követ közül 37 személyt neveztek ki közvetlenül a Királyi Kúria valamelyik táblájára ülnökké vagy ítélőmesterré, és 22 személyt a Helytartótanács tanácsosává." Ezzel szemben a Kancelläriära közvetlenül ugyanebben az idöszakban (1708-1792) csak egyetlen volt országgyűlési követet neveztek ki, Somssich Antalt. A neves archontolégus, Fallenbiich! Zoltan számításai szerint Mária Terézia uralkodása idején szolgálatot teljesítő 25 helytartótanácsos közül 1z érkezett közvetlenül vármegyei hivatalból.§5 Papp Gábor ennek a számításnak időhatárait kiterjesztette a teljes 1724 és 1783 közötti időszakra, és kimutatta, hogy a Helytartótanács összesen 45 köznemesi tanácsosából rTs5 érkezett a vármegyéből, 11 fő egyéb helyről kívülről, 12 fő titkárként kezdte ott szolgálatát, és hét tanácsos emelkedett fel szubaltern beosztásból. Sebők Richárd a Királyi Tábla tagjaival kapcsolatban végzett számításai során megállapította, hogy az 1724 és 1785 között kinevezett 23 királyi táblai ülnök közül tizenkettő volt megyei alispán, illetve egyikük főjegyző közvetlenül kinevezése előtt. A szintén 23 ítélőmester közül pedig hárman alispánok és öten fő- vagy aljegyzők voltak, mielőtt kinevezték 6ket.57 4 Vámos 20I4: 277. s Fallenbiichl 1989: 68. 86 Papp 2006. 87 Seb6k 2016: 959. és 963-965.