Seite 61 [61]
A felsőbüki Nagyok és a Királyi Kúria a késő rendi korban 59
Tábla létszámfeletti ülnöke lett, ahonnan három év múltával alig
két esztendőre személynöki ítélőmesterré lépett elő, majd 1841-től
1847-ig nádori/helytartói ítélőmester, a korszak legvégén pedig a
Hétszemélyes Tábla köznemes ülnöke volt.
A másik csoportba pedig azok a kúriai bírók tartoznak, akik
felsőbüki Nagy Pálétól eltérő karriert jártak be már a Királyi Kú¬
ria keretei között is. Mind a négyükre jellemző, hogy kúriai pá¬
lyájukat legkésőbb a józsefi reformidőszakban kezdték meg, ami
Majláth Györgyre (t 1821) érvényes, de még inkább az 1825-1827.
évi országgyűlést követően: Bartal György, Platthy Mihály és
Szögyény(-Marich) László. Majláth György 1786-ban a Dunán
Inneni Kerületi Tábla ülnöki székét cserélte a Fellebbviteli Tábla
tanácsosi állására. (II. József reformja során ez volt az alsóbb kúriai
fórum neve.) A józsefi bírósági szervezet visszaalakítása után Majláth
György a Királyi Tábla létszámfeletti ülnöke lett rövid időre, majd
1792-től személynöki ítélőmester, 1795-től pedig nádori/helytartói
protonotáriusi tisztséget vállalt. 1798-ban azonban a Magyar Kamara
tanácsosa és jogügyigazgató lett, kilépve a Királyi Kúria szűkebben
vett keretei közül. Bartal György az 1825-1827. évi országgyűlé¬
sen Pozsony vármegye alispánjaként és ellenzéki követeként vett
részt, 1831 végén az ő neve is felmerült, mint a személynöki hivatal
várományosa, támogatói között volt József nádor és a Kancellária
is. De Reviczky Ádám kancellár inkább Mérey Sándor személynö¬
ki kinevezése mellett döntött, mert Bartal lojalitását nem tartotta
kellőképpen megalapozottnak, mivel még csak néhány éve hagyta
el a rendi ellenzéki politikai tábort." Platthy Mihály szintén az
ellenzéki hangadók közé tartozott az 1825—1827. évi diétán, akit
Bars vármegye táblabírájaként vezettek fel a megjelentek jegyzé¬
kébe. Platthy az országgyűlésen — Bartal Györgyhöz hasonlóan - a
kerületi ülés jegyzőjének" feladatait látta el, és rátermettségéről
vált ismertté, továbbá arról, hogy sokáig a leghevesebb ellenzékiek
között lehetett megtalálni. A királyi táblai kinevezés lehetőségének
35 MNLOLO 56 227; Schem. 1837-1848; Közhasznu 1851-1857; Nagy 1857-1868:
X. 575.
39 Thaisz 1821: 64-65; Benda (szerk.) 1952: 274; Fallenbiichl 1988: 115.
40 Jegyzék6nyv 1825-1827: I. XIX; Völgyesi 2020: 350.
# "A kerületi ülések 18-19. század fordulóján kialakuló munkarendjében az elnöklő
vármegyei követek betűrendben követték egymást a dunai kerületekben, míg a
tiszaiknál az ülésrend sorrendjében, de a kerületi ülések jegyzői mind a dunai,
mind pedig a tiszai kerületben állandók voltak. (Szijártó 2005: 344—345. Vö.:
Dobszay 2019: 198-199.)