OCR
mutassa meg nekik, hogyan induljanak neki annak az óriási feladatnak, hogy Krisztust hirdessék és a keresztény hitet tanítsák a nem zsidó népeknek." Ez a kiscsoportban gyakorolt imádság és böjt olyan személyes elkötelezettséget feltételez, amely kifejezi, hogy valaki Jézus Krisztus tanítványaként szeretné élni az életét. Az őskeresztény egyházban ez tehát nemcsak a gyülekezeti életben, hanem különböző vezetői csoportokban is gyakorlatilag létező és tetten érhető működési mód volt. Amikor annak okait keressük, hogy az őskereszténységben gyakorolt kiscsoportos forma miért nem vált általánossá, és miért nem szerves része a jelenkori általános gyülekezeti gyakorlatunknak, akkor érdemes azt megvizsgálnunk, hogy ez a forma milyen hangsúlyt kapott a reformáció során. Vajon hogyan viszonyult Luther a tanítványi kiscsoportokhoz? Kolb négy kapcsolódási ponton keresztül világítja meg Luther és a tanítványság kapcsolatát. 1. Luther tanítványságról alkotott felfogása a megszólító Istenre és az emberi életet meghatározó hitre összpontosított azáltal, hogy Istent minden jó forrásaként és minden szükség idején menedékként határozta meg, az identitás, a biztonság és az értelem alapvető érzésének végső forrásaként. Luther azt feltételezte, hogy Isten újonnan született, újjáteremtett gyermekei ezt tükrözik vissza. Azt, hogy Luther ritkán használta a tanítványság szót, nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy nagyon is foglalkoztatta a Krisztus-követés?! mint a hit élet értelme és formája. A Kis káté például a keresztény élet kézikönyveként készült, mindennapi használatra szánva. 2. Luther a megtérést a mindennapi keresztény élet középpontjába helyezte, amely egyértelműen a tanítványság irányába mutató gondolat: mindennap meghalni önmagunknak és alárendelni magunkat a Krisztustól kapott új életnek. 3. A harmadik kapcsolódási pont az a felfogás, ahogyan Luther a profán tevékenységeketis istentiszteletként értelmezte, hangsúlyozta, hogy minden Istennek tetsző, amit hitben teszünk. Így az Isten parancsainak teljesítésére és az emberi erények gyakorlására vonatkozó útmutatásaihoz — például a Nagy kátéban — hozzáadta a szolgálat otthoni, gazdasági és tágabb társadalmi kereteit. 20 GOODING 2013, 245. 0. 21 A bonhoefferi értelemben (BONHOEFFER 2007).