Page 266 [266]
Laudamus — , kis sorozat"?
, Az élő Ige a felelős egyházban" téma köré szervezett 1952-es hannoveri nagygyűlés
az újjáépítés jegyében zajlott. A világszövetség történetében először kerültek nem
lelkészi tagok a végrehajtó bizottságba, és már itt döntés született az ifjúság későbbi
bevonásáról. Noha a keleti blokkból arányában kevesebb résztvevő érkezett, több
latin-amerikai és ázsiai egyház is képviseltette magát. Az afrikai kontinensről ekkor
még csak missziói szervezetek megfigyelői vettek részt.
Az 1952-es Laudamus-kötet hetvenegy tételt tartalmaz három régióból, hat nyel¬
ven. A kötet a legfontosabb német korálok és az angolszász anyag (összesen hatvan
közép-nyugat-európai tétel) mellett viszonylag sok észak-európai tételt is tartalmaz,
ezzel tulajdonképpen leteszi a későbbi törzsanyag alapjait. Az enekek 70%-a újon¬
nan került be a válogatásba. A lundi gyűjtemény egyetlen amerikai tételét (Zengd
Jézus nevét, zengd, világ — ÚJRÉ 630 más dallammal) megőrizve továbbra is ez az
egyetlen Európán kívüli zenei kontribúció.
A hannoveri gyűjtemény tételei között egy sor alapéneket találunk: a már emlí¬
tett Az egyháznak a Jézus... mellett az Áll az Úristen templorna (EÉ 288), a Felsé¬
ges Jézus (EÉ 371) és az Ó, maradj vélem (EÉ 121) egyaránt 1984-ig minden egyes
kötetben megtalálható. Az itthon református környezetben ismert lír lesz a Jézus
mindenütt (ÚjJRÉ 251) négy megjelenésével a vizsgált korszak kezdeti szakaszának
kedvelt darabja.
1957-ben a tízéves világszövetség első tengerentúli nagygyűlésére került sor Min¬
neapolisban, , Krisztus megszabadít és egyesít" címmel. A hidegháborús feszültségek
között, Ordass püspök nyitóbeszédével útjára indult nagygyűlésen először vettek
részt afrikai egyházak hivatalos képviselői. Az énekgyűjtemény felépítése konzer¬
vatív, megerősíti a nemrég kialakult törzsanyagot. Hetvennégy tétele között négy új
angol, illetve francia ének került be a továbbra is hatnyelvű anyagba. A gyűjtemény
új eleme, hogy a verses énekeket követően a napi liturgiák rendjét is közli.
Az 1963-as helsinki nagygyűlés érzékeny időszakban és helyszínen hirdette meg
a , Krisztus ma" üzenetét. A déli félteke erős képviselete mellett a megigazulás
kérdésére koncentráltak. A nyolcvanhárom tételesre hízott Laudamus továbbra
is hat nyelven jelenik meg. Az énekeskönyv-szerkesztők Erkki Kansanaho későbbi
püspök vezetésével ismét új megközelítést választottak: a korábbi tételeket szinte
érintetlenül hagyva, a kötet végén közlik az új tételeket. Ezek közül egy reformáció
korabeli német ének (Komm in mein armes Herze), további nyolc jellegzetes tétel a
házigazda egyház zenei arculatát mutatja be.
? Az 1952-től 1984.-ig egységes címadású köteteken belül az első három különösen szorosan összefüggő
részsorozatot képez.