Oldal 244 [244]
, Almeida és munkatársai (2016) műszeres vizsgálati eredményei szerint az agy mind a
jelelők, mind a hangzó nyelvet használók esetében egy válogatást végez a nyelvi és nem
nyelvi információk között, ám amíg az akusztikus ingereket illetően a halántéklebeny
felső traktusában zajlik ez a folyamat, a jelnyelvi ingerek esetében a látókéregben!"
Röviden szólva, a literális bibliafordítás igényes, nyomtatott szövegét a halló és a
siket bibliaolvasó egymástól óhatatlanul eltérő módon fogja értelmezni. A külön¬
bözőséget befolyásolhatják ugyan a kommunikációs képességek, a szövegértési
kompetenciák, a műveltség és más releváns egyéni adottságok, " de általában véve
mindenképpen szignifikáns különbség húzódik a jelnyelvi produkció, esetünkben a
bibliai mondanivaló jelnyelvi megjelenítése és annak írásos megfogalmazása, vagy¬
is az irodalmi produkció között. Tudományos szempontból ma már egyértelműen
tarthatatlan az a nézet, hogy a siket olvasó a Bibliát annak írott szövege alapján
tanulja meg értelmezni. A képtelenségre szakszerűen rámutat Hattyár Helga 2008¬
ban elkészült felmérése, amelynek egy részében halló szülők siket gyermekeinek
és siket szülők siket gyermekeinek szövegértési kompetenciáit vizsgálta." Hattyár
kutatásának aprólékos részletezésétől, valamint a siket gyermekek családi körül¬
ményeiből adódó különbségek felvázolásától e helyütt eltekintünk, és röviden csak
a vizsgálati feladatot, majd annak végeredményét ismertetjük.
A mérés során az írott magyar szöveget — egy, az általános iskola második osz¬
tályosai számára szerkesztett könyvből származó mesét — a célcsoport tagjainak
először a szöveg nyelvén, tehát írott magyar nyelven kellett reprodukálniuk, ezt
követően pedig jelnyelven kellett előadniuk a mese tartalmát. Hattyár tanulmányát
idézve bizonyos siket gyermekek
,egy második osztályos olvasókönyvi szövegnek alig több mint egyharmadát értették
meg, ugyanis ők [...] a tananyag jelentős részéhez ezen a nyelven, az írott magyar nyel¬
® Uo. 86. 0.
? ,A siketek számára a jelnyelv az anyanyelv" amely egy „könnyed és vizualis nyelv. Aki kulturalisan
siket, az beleszületik a jelnyelvvel valö kommunikäläsba,’ €s „erthetö, hogy neki ez a tökéletes nyelv"
(PUHA 2019).
1 , A siket gyermekek (nota bene: a felnőttek is — B. K.) olyan heterogén csoportot alkotnak, amelyben
szinte mindegyikük különbözik a társuktól ami a családi körülményeiket, egyéni adottságaikat, nyelvi
hátterüket, motivációjukat és személyes aspirációjukat illeti." (MUZSNAI 2006, 153. 0.)
" HATTYAR 2008, 267-279. o. (A felmérés olyan hatodik és nyolcadik osztályos siket gyerekekre
vonatkozott, akik már nyolcadik, illetve tizedik évüket töltötték az iskolában. — B. K.).