OCR
Keywords: communication / accessibility / inclusion / sign language production / competence / visible gospel / mission purpose Lőrincze Lajos nyelvész szerint a nyelv legfontosabb rendeltetése az, hogy az ember gondolatait és érzéseit pontosan közölje és közvetítse, mégpedig minél több embertárs számára.? A nyelv ugyanis csak akkor él igazán, ha az emberek között képes kapcsolatot létesíteni, és az általa kialakított viszonyt őrzi és ápolja. Az Újszövetség jelnyelvi megjelenítése ezt a határozott célt szolgálja. A jelen tanulmány címe éppen ezért nem egy talányos nyelvi játékra utal, de nem is azt tükrözi, hogy a máig napvilágot látott Újszövetség-fordítások? után most már esedékes lenne az Újszövetség szövegét valamely, a korszerű technikára jellemző kódnyelvre vagy valamilyen programozási nyelvre átültetni. A jelnyelvi bibliafordítás feladata ennek wee éppen az ellenkezőjét kívánja: valójában dekódolni szándékozza az Újszövetséget, más szóval szeretné olyanok számára is maradéktalanul hozzáférhetővé tenni azt, akiknek az Újszövetség szövegének mint irodalmi egységnek a hallgatása, teológiai tartalmának a , meghallása" és annak a hallgatás útján való megértése fonetikai és akusztikai akadályok miatt csak igen korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem lehetséges." ? LŐRINCZE 1968, 116. o. 5 A Német Bibliatársulat 2024. március 25-i közlése szerint a teljes Biblia 743 nyelven olvasható. Az Ószövetségtől függetlenül csak az Újszövetséget eddig 1682 nyelvre fordították le, legalább egy bibliai könyv pedig ma a világ 3686 nyelvén elérhető. A különböző bibliatársulatok jelenleg 7396 önálló nyelvvel számolnak világviszonylatban; ebbe a számba 245, a hallásukban korlátozottak által használt jelnyelv tartozik. Az adatok azt mutatják, hogy közel 4000 olyan nyelv létezik még a világon, amelyen mindeddig egyetlen bibliai könyv sem vált hozzáférhetővé. Forrás: https://www.die-bibel.de/zahlen-und-fakten. (Megtekintés: 2024. június 19.) * „A Magyar Bibliatársulat felvállalt feladata, hogy mindenkihez eljusson a Biblia azon a nyelven, amelyet megért, abban a formátumban, amelyet használni tud, és olyan áron, amelyet mindenki megengedhet magának. Ebből a lehetőségből eddig a született siketek ki voltak rekesztve, hiszen számukra az olvasott szöveg sokszor csak nehézségekkel érthető. Valódi anyanyelvük a jelbeszéd. A siketek között sokaknak gondot jelent az írott szöveg értelmezése, számukra a legteljesebb megértést anyanyelvük, a jelnyelv biztosítja. Az írott szövegek olyan hangokat rögzítenek, melyeket a hallássérültek többsége nem hallott, és szövegkörnyezetben sem tudja ezeket használni. Azt mondhatjuk, hogy ez nem az ő anyanyelvük, tehát egy második nyelvet kellene használniuk ahhoz, hogy megérthessék az üzenetet. 2009. november 9-én a Magyar Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv védelméről szóló törvényt. A törvényben kimondják, hogy a siketek közössége nyelvi kisebbség. A törvény a magyar jelnyelv elismerésével megteremti annak a szemléletváltásnak az alapjait, aminek eredményeként a hallássérültek közösségéről a jövőben nemcsak fogyatékos személyekként, hanem egy nyelvi kisebbség tagjaiként gondolkodhatunk"? (TELEPÓCZKI 2015) „A siketek a legnagyobb nyelvi kisebbség minden országban, Magyarországon például 30-40 ezer embernek lehet elsődleges kommunikációs formája az anyanyelvi jelnyelv. s Amióta elismertük nyelvi