Oldal 166 [166]
OCR
A hit és a tanítás, tanulás összekapcsolódását két jellegzetes szempontból mutatom be: a keresztyén nevelés és a keresztyén nevelő fókuszából. Hit és tanulás a keresztyén szemléletű nevelésben 1904. nyarán lelkes jegyzetben üdvözlik Peres Sándor Neveléstan című művét. Az ismeretlen szerző kiemeli, hogy míg , Herbart és Rein neveléstanilag is elválaszthatónak tartják a test- és lélektant egymástól: Peres neveléstana az egyén természetes fejlődését vizsgálja, tehát a testi és lelki természetes fejlődést, úgy, ahogy ez az egyénben együttesen s egymást föltételezve végbe megy"" A mű jelentőségét pedig így foglalja össze: , A neveléstudományt, mely eddig a különféle filozófiai rendszerből szabadulni nem tudott, önálló tudománnyá szeretné átalakítani, s pedig a fejlődéstani törvények alapján határozottan nemzeti és valláserkölcsi irányban!" A könyvismertetőből idézett mondat illeszkedik a folyóirat aktualitásokra nyitott szemléletébe. A fejlédéslélektani felismerések és a „valläserkölcsi” kapcsolödäs komolyanvétele nem pusztán Peres könyvét, de az Evangélikus Népiskola folyóirat lapszámait is meghatározza.? A korabeli kontextus elgondolkodtató: üres templomokra panaszkodnak, amelynek okaként elsősorban azt jelölik meg, hogy , kik a műveltek osztályába szeretik magukat sorozni [...] elhitetik magukkal, hogy nekik a vallásra nincsen szükségük" Az ő példájuk, ráadásként pedig a közhivatalok vasárnap délelőtti nyitvatartása a ,köznépet" is vasárnapi munkára sarkallja." Az ateizmus és a materializmus" fenyegető térnyeréséről írnak, viszont a , szociálismus""6 megítélése összetettebb. Megjelenik ugyanis egy közvetítő gondolat, amely megpróbálja felmutatni a keresztyénséggel való párbeszéd lehetőségét. Pregnáns megállapításokra alapozták a , valláserkölcsi irány" létjogosultságát: 60 Evangélikus Népiskola 1904, 178. o. 4 Evangélikus Népiskola 1904, 179. o. 62 A nemzeti gondolat szintén újra meg újra előkerül a lapszámokban, ha nem is kritikátlanul, hiszen a nemzetiségi közeg tapasztalata e tekintetben is összetettebb szemléletmódot alapoz meg a szerzők és hozzászólók körében. Ennek a kérdéskörnek egy diakrón vizsgálata további tanulságokkal szolgálhatna. 53 Evangélikus Népiskola 1889, 140. o. 64 Uo. 65 Evangélikus Népiskola 1894, 16—20. o. 66 Evangélikus Népiskola 1909, 257—268. o.
