Oldal 161 [161]
OCR
— szakirodalom segít elhelyezni az evangélikus néptanítókat is az oktatáspolitikai reformok és szociológiai-földrajzi helyzetük kontextusában, miközben adalékokkal szolgál a tanítók életmódja és munkavégzése tekintetében is. A korszak neveléstörténeti hátterének felvázolásakor tehát releváns szakirodalmi adatokra támaszkodhatom. Az evangélikus néptanítók működésének keretei a vizsgált időszakban többször változtak. A tanügyi tekintetben állami felügyelet alá vont protestáns iskolák? fejlődését alapvetően Magyarország első népiskolai törvénye, az 1868. évi 38. törvénycikk és az azt kiegészítő későbbi rendelkezések határozták meg. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter reformjai hatására az általános tankötelezettség bevezetésével" egy időben a központi szabályozás a helyi közösségek felelősségvállalására is apellált, amikor iskolaszékek felállítását rendelte el a népiskolák munkájának felügyeletére és gyakorlatilag munkájuk támogatására. Az iskolaszékek az 1876-os törvény rendelkezése nyomán a felekezeti fenntartású iskolákban is megalakultak." A kilenctagú testületek tagjai a lelkész és a tanító mellett a község lakosai közül kerültek ki. , Az iskolaszék választotta a tanítót, és felügyelt az iskolai munkára. Ellenörizte a törvény betartását, a tandíj beszedését, a mulasztások igazolását; rendelkezett az iskolaépület javíttatásáról, taneszköz-beszerzésről; képviselői jelen voltak a vizsgákon, döntöttek a tanító és a szülők közötti vitás kérdésekben stb"" A tanítók azonban nemcsak az iskolaszék tagjaival álltak , nunkakapcsolatban; hanem a helyi közösség életét is szervezték és tevőlegesen segítették akár kétkezi munkájukkal is, például a község faiskolájának"" kezelését vagy éppen tejszövetkezetének" vezetését vállalva. A szülői értekezletek" és családlátogatások alkalmain túl kántorként (és az evangélikus gyülekezet jegyzőjeként) vagy éppen hivataluknál fogva népszámlálóbiztosként is különböző helyzetekben találkoztak a falu lakosaival, így a rájuk bízott gyermekek családjaival is. A cikkek tanulsága szerint küldetésüknek is érezték, hogy a sokrétű információik alapján feltáruló valós problémákra adekvát 2 MEszAROS—PUKANSZKY—NEMETH 2000, 354. 0. 8 MESZAROS—PUKANSZKY—NEMETH 2000, 356. . adatai szerint a törvény megjelenésének idejében a tanköteles gyermekeknek 4896-a járt iskolába. 1872-re ez az arány már 5596-ra módosult. A századforduló táján, 1896-ban 799 az iskolát látogató gyermekek száma, 1913-ban pedig már 9396. 4 Uo. 5 Uo. 16 Evangelikus Nepiskola 1904, 306. 0.; 1914, 419-425. 0. 7 Evangelikus Nepiskola 1904, 306. o. 18 Evangelikus Nepiskola 1904, 309. 0.
