Page 147 [147]
OCR
A reformáció oktatási programja Magyarországra is hatott: hazai középiskoláinkban is megjelent a bibliai nyelvek tanítása, ám a 17. századra ez a lendület az evangélikusoknál megtort.' A református iskolázástól eltérően a tantervekben itt csak a klasszikus antik műveltség maradt. A változást az emigrációból hazatérő pedagógusok hozták el 1681 után, hogy azután a 18. századra újra evidencia legyen a héber nyelvórák megbecsülése. A reformáció oktatási programja idén ugyancsak ötszáz éves jubileumot ünnepel: Martin Luthernek a Keresztény iskolák felállítása című irata 1524-ben jelent meg. Ebben a művében foglalkozik először rendszeresen az oktatás kérdésével, hitet téve a Philipp Melanchthon-féle humanista iskolareform mellett: , Igen, mondod Te újból, lehet, hogy valóban szükségünk van iskolákra, de mi hasznunk a latin, a görög és a héber nyelvből és a szabad művészetek tanításából? Nem taníthatnánk-e csak németül a Bibliát és Isten igéjét, ami elegendő az üdvösségre? Válaszom: igen sajnos, jól tudom, hogy nekünk, németeknek örökre barmoknak és buta tulkoknak kell lennünk, és ezt bizony meg is érdemeljük. [...] Megvetjük a szabad művészeteket és a nyelveket, amelyek nemhogy kárunkra, hanem nagyobb díszünkre, hasznunkra, tisztességünkre és épülésünkre szolgálnak, mert hisz azok segítségével megérthetjük a Szentírást és irányíthatjuk a világi kormányzást. [...] Hát nem méltán neveznek-e bennünket ezért német bolondoknak és barmoknak?" Első hazai protestáns hebraistánknak a Trencsén vármegyei Klacsánban született Nicolaus Colacinatust (t1583) szokták tartani, aki egy bő évtizedig állt különféle iskolák élén (Privigye 1570, Zsolna 1573-1579, Mosöc 1580-1582, Trencsen 1582-1583), és egy egész generacidt oktatott a szent nyelvekre. Colacinatus ugyan egy latin levélen és egy latin üdvözlőversen kívül semmit nem hagyott ránk, de tizennégy tanítványa is megemlékezik róla később ordinációs önéletrajzában, fenntartva a szlovák származású hebraista hírnevét." Más források hiányában a magyarországi ! A tanulmány megírását a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal K—145896 számú témapályázata támogatta. 2 LVM 4: 170. o. A latin, a görög és a héber viszonyához lásd még: LVM 8: 180. o. (1040): „Igaz hät a mondás: a héberek a forrás kútfejéből isznak, a görögök a forrás táplálta csermelyből, a latinok pedig a pocsolyából. Vö. WA.TR 3: 243 (3271a): ,Ideo recte dixerunt Ebreos ex fontibus bibere, Graecos ex rivulis, Latinos autem ex lacunis”” 3 CSEPREGI 2015, 114., 116., 120. 0.4 RMNY 1: 611(84); RMSZ I: 145.
