Oldal 125 [125]
OCR
Ahogy láttuk, a bibliafordítás nagyon komoly, interdiszciplináris munka, ugyanakkor izgalmas intellektuális felfedezés is. A helyes fordítás és értelmezés megtalálása múlik a társtudományok fejlődésén, és mint minden felfedezés, néha múlik a szerencsés véletlenen is. Az én esetemben is így történt. Eredeti szándékom ugyanis nem az volt, hogy az Ez 43,15-ben előforduló ariél jelentését fejtsem meg, hanem a Mésa-felirat új fordítását és kommentárját akartam elvégezni. Ezt meg is tettem, két tanulmányban. "" Ennek a munkának a kapcsán, mintegy mellékszálként jutottam arra, hogy Ezékiel és Mésa ugyanarról a kultikus tárgyról beszél, amikor az ariélt említi, ennek jelentése pedig istentrónus. Ebben az értelemben szerepet játszott a munkámban a szerencsés véletlen. Még inkább kellett hozzá azonban a társtudományok fejlődése. Bár a biblikus régészet több száz éves történetre tekint vissza, a feltárások száma a 20. század utolsó harmadát megelőzően viszonylag kevés volt, és leginkább Izrael területére, azon belül is hatalmi centrumokra korlátozódott. Ily módon a legjelentősebb történeti forrás a Szentírás volt, és a véletlenszerűen előkerülő egyéb írásos és tárgyi leletekből is leginkább csak a mainstream, központi vallásosság álláspontjára derülhetett fény, vagyis arra, amit a politikai és vallási elit közölni akart a saját propagandisztikus céljaival összhangban. Különösen a kétezres évek elejére azonban a feltárások száma megsokszorozódott, és a kutatás iránya egyre inkább a falusias települések, a hétköznapi emberek mindennapi élete felé fordult. Az újonnan előkerült leletek viszonylagos sokaságából immár lehetőség nyílt annak megrajzolására, hogy milyen kulturális közegben, hogyan élt, mit gondolt valójában az am ha-arec" a vaskorban, szemben a hivatalos állásponttal. A kutatás emellett egyre inkább földrajzilag is kiszélesedett Izrael szomszédai felé. Manapság pedig már leginkább az egész vaskori Levante lokális különbözőségéről, ám globális hasonlóságáról beszélünk.? Ezért, noha a Mésa-feliratot már 1868-ban felfedezték, és első magyar fordítása is már 1938-ban megjelent," az új kutatási eredmények fényében lehetőség nyílt, hogy újraértelmezzük azt. A Mésa-felirat a bibliakutatás egyik legfontosabb forrása. Sokáig a leghosszabb írásos forrás volt az ókori Palesztinából. A Mésa, Móáb királya által hátrahagyott 10 KŐSZEGHY—CSERCSA 2009, 38—57. o.; valamint CSERCSA 2011. 1 A föld népe , az ígéret földjén lakó nép; sokszor inkább az egyszerű, tanulatlan lakosságot, a plebst, az ,istenadta népet" értik alatta. 2 ROUTLEDGE 2017, 51. O. 13 ROSENBLÜTH 1938.
