Oldal 111 [111]
OCR
Az interkulturalitás? és az identitás kérdései a királyság előtti Izrael és az idegen népek kapcsolatáról szóló leírásokban Pápai Attila Evangélikus Hittudományi Egyetem doktorandusz DOL 10.56037/978-963-380-281-6.08 E-mail: attila.papai87@googlemail.com A különböző kultúrák együttélése egy szűk térben mindig hordoz magában némi feszültséget. Előkerülnek az identitás és a szokások, életgyakorlatok átjárhatóságának kérdései, amelyek valójában a megmaradásról szólnak. Izrael népének történeti beszámolói a honfoglalást követő időszakban teológiailag az elkülönülés szándékát fogalmazzák meg kívánalomként, de a sorok között mégis folyamatosan beszámolnak az egymástól való tanulás, szokásátvétel példáiról. A dolgozat társadalomtudományi fogalmakat hív segítségül a jelenség magyarázatára, valamint egy kiválasztott szöveg példáján keresztül mutatja be a szokásátvételt, az idegentől való tanulást. Kulcsszavak: interkulturalitás / identitás / idegenség / elkülönülés / szokásátvétel ! Míg Józsué könyve egy ideális és gördülékeny honfoglalásról számol be, a Bírák könyve tájékoztatja az olvasóját olyan kudarcokról is, amelyek végső soron az el nem foglalt területek status guóját magyarázzák. Ezeknek az el nem foglalt területeknek a felsorolásában találkozunk visszatérő elemként a címben használt kifejezéssel. A fenti idézet Bír 1,32-ből származik, Ásér törzse katonai kudarcának a beszámolójából. ? Az interkulturalitást megkülönböztetjük az egyéb társadalmi közösségi találkozások formáitól, a multikulturalitástól vagy a transzkulturalitástól. Az előbbit az egy adott társadalmon belüli két vagy több kulturális tényező együttélése esetén használjuk azok sajátos jellemzői általi megkülönböztetésük esetén, míg utóbbit éppen a megkülönböztethetőség hiányakor, amikor elmosódnak az egyéni kulturális jegyek, anélkül, hogy egységes kultúra jönne létre, ehelyett több kulturális identitást hordoz magában a közösség. Az interkulturalitás nem a különbözőségeket emeli ki, de nem is az egybeolvadást, hanem egy kölcsönös értelmezési és alkalmazkodási folyamatot mutat be. Lásd BARMEYER 2011, 38. 0.
