korlátozva ezzel a mongol nyelvű oktatás lehetőségeit."" A kínai cél egyértelmű,
a válasz azonban meglehetősen mérsékelt maradt a mongol kormány részéről. Bár
Belső-Mongóliában jelentős zavargások törtek ki, és mongóliai állampolgárok is
tiltakoztak a lépések ellen, a hivatalban lévő mongol kormány nem sokat tett — nem
sokat tehetett — az intézkedések ellen. Ez egyrészt a két ország közötti egyenlőtlen
erőviszonyok újabb példája — ahogyan ezt a dalai láma 2016-os mongóliai látoga¬
tása körül kirobbant konfliktus következményei is bizonyították —, másrészt jelzés
a mongol kisebbség megmaradási esélyeit illetően, ami vélhetően később mégis
befolyásolhatja a két ország kapcsolatait.
Az utóbbi években rendszeresen felmerülő kérdés, vajon lehet-e a nomád életmó¬
dot a 21. század viszonyai közé integrálni." A válasz nem egyértelmű, és számos
gazdasági jellegű problémátis felvet. Ahogy fentebb már utaltunk rá, a mai mongol
gazdaság egyik meghatározó ágazata a bányaipar, ami főleg ama Mongóliában túl¬
nyomó többségben alkalmazott külszíni művelés által okozott környezeti terhelés
miatt, teljesen összeegyeztethetetlen a nomád életmóddal. A bányák és a hozzájuk
tartozó infrastruktúra a beruházások nettó területénél jóval nagyobb térségben
lehetetlenítik el az állattenyésztést, egyúttal óriási vízigényük számottevő nega¬
tív hatással van a terület vízgazdálkodására. Jelentős gazdasági hasznuk ellenére
épp a fenti okok miatt egyre nagyobb azoknak a száma, akik a bányászati szektor
részbeni visszaszorítását, és ahagyományos mongol gazdasági területek ismételt
fejlesztését szorgalmazzák. A nomád gazdálkodás az egyik ilyen meghatározó
elem, ami nemcsak a gazdasági szükségszerűség szempontjából lehet fontos, de
illeszkedik az önálló, független, mongol , nemzeti" gazdaság megteremtésének
narratívájába is. Az is kétségtelen, hogy a világban megfigyelhető trendeknek — a
fenntartható fejlődés megteremtésének igénye, ökológiai gazdálkodás, és azabból
származó termékek iránti keresletnövekedés — köszönhetően igenis van létjo¬
gosultsága azoknak a terveknek, amelyek a nomád állattenyésztésből származó
termékek piaci részesedésének növelését célozzák. Az évszázados tapasztalatok
bebizonyították, hogy a nomád gazdálkodásnál semmi nem fenntarthatóbb. Ter¬
mészetesen annak hagyományos módja tekintetében, hiszen a ma Mongóliában
jelenlévő állatállomány létszáma, összetétele és területi elhelyezkedése sem ne¬
vezhető hagyományosnak.
Visszatérve a mai mongol nemzeti identitás — illetve annak történelmi hivat¬
kozási pontjainak — kérdéséhez, érdemes felidézni ismét a 2011-es Nemzetközi
Mongolisztikai Konferencia megnyitóját. A rendezvényt nemcsak a Teokratikus
Mongol Állam kikiáltásának 100. évfordulójára dedikálták, de az 1921-es bolsevik
forradalom 90. évfordulójára is, ami ugyan ideológiai szempontból nem össze¬
egyeztethető a mai politikai kurzussal, de a mongolok ettől számítják a Kínától