OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG hangot, de mindmáig jelen van a közgondolkodásban. Ma a mongóliai lakosság és jellemző módon a városlakó mongolok egy része meglehetősen ellenséges a belső-mongolokkal szemben. Annak ellenére, hogy egy kívülálló épp a szorosabb gazdasági együttműködést megalapozó kapocsként értékelné azt a tényt, hogy a napjainkban legjelentősebb kereskedelmi partnernek és befektetőnek tekinthető Kínában a mai Mongólia lakosságánál több, mintegy 4 millió mongol ajkú él,"" a hétköznapokban ez nem erősíti a két népesség közötti kapcsolatot. A Mongóliában ma megfigyelhető Kína-ellenesség — mely jól nyomon követhető például az internetes közösségi oldalakon egymásnak feleselgető fiatalok kommunikációjábanis - a belső-mongolokat is negatív színben tünteti fel."? Nem egyszer hallani olyat a mongol fővárosban, hogy a Góbitól délre élő mongol ajkú népesség nem is tekinthető mongolnak, hiszen , kínai". Ugyanakkor Belső-Mongóliában járva többször tapasztalja az ember, hogy az ulánbátori , városi mongolokat" egy egyszerű legyintéssel minősítették, amelyben kimondatlan negatív kritika fogalmazódik meg. E vélemény okára irányuló kérdésre az a válasz, hogy ők már nem , igazi mongolok", a városban élnek, kereskednek, a Nyugatot utánozzák, nem tekinthetőek a mongol hagyományok örököseinek. Mongólia vidéki lakossága talán még igen, de az ulánbátoriak semmiképp. A külső szemlélő számára úgy tűnik, mintha a két csoport között kialakult volna egyfajta rivalizálás a mongol, illetve nomád hagyományok megőrzése kapcsán. Mindkét oldalt egy sajátosan értelmezett nemzeti öntudat vezérli. Mongólia lakói számára épp a nemzeti identitás megerősítése, a hagyományok megőrzése lehet a társadalmi stabilitás egyik biztosítéka. A Kínában élő mongol népességnek alapvető érdeke, hogy kulturális hagyományait megtartsa, hiszen az elsöprő han kínai többségben csak így őrizheti meg önazonosságát."? Ebben a tekintetben meghatározó például a hagyományos mongol írásrendszer fennmaradása, amit már csak itt használnak, hiszen Mongólia 1941-ben bevezette a módosított cirill ábécét. Ugyanakkor Kína kisebbségi politikája az elmúlt évtizedben alapvetően változott. A Xi Jinping érában érezhetően nőtt a kínai állam magabiztossága, egyre határozottabban képviseli saját érdekeit a külvilág felé, ezzel párhuzamosan egyre céltudatosabb lépéseket tesz a korábban már említett egységes ,kínai nemzet" megteremtése érdekében is. Ez jelentős hatással van a kisebbségi politikára is, ami komolyan érinti Kína mongol nyelvű nemzeti kisebbségét is. Legutóbb 2020 őszén hozott olyan intézkedéseket a pekingi kormányzat, amelyek negatívan befolyásolják a mongol kisebbség helyzetét. Az év őszétől jelentősen csökkentették a mongol kisebbségi iskolák férőhelyeit, az irodalom, a politikatudomány és a történelem kötelező tanítási nyelveként a mandarint határozták meg, súlyosan "51 Belső-Mongólia területe 1 200 000 négyzetkilométer. A 2000. évi népszámlálás alapján azitt élők csupán 17,1396-a, tehát nagyjából 4 millió ember vallotta magát mongolnak. Mongolok élnek még Északkelet-Kínában, továbbá Qinghaiban, Gansuban és Xinjiangban is. 7 BILLÉ 2015. 75 Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a Kínában hatályos törvények értelmében a kisebbségeknek jár bizonyos kedvezmény a gyerekvállalást illetően, amit a han lakosság körében köztudott módon korlátoznak. 218