OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG a nomádok a turisták számára kis , skanzent" hoznaklétre. A család ugyan látszólag éli hagyományos életét, de a fő megélhetési forrás mégis a turistáktól fotókért vagy más szolgáltatásért kapott pénz. A Khövsgöl-tó Mongólia turisták által egyik leglátogatottabb célpontja. A tó partja minden tavasszal és nyáron benépesül az említett nomád családokkal, akik egymás között meghatározott területet , ellenöriznek”. Nem ritka a , kartellezés", amikor egy vállalkozó által épitett jurtatabor vendégeit fogadják, vagy a területet jól ismerő sofőrök mindig az adott családhoz viszik a fotózni vágyó külföldieket. Itt akár jelentős közvetlen pénzbevételekről lehet szó, miközben a család elvileg nem hagyott fel nomád életmódjával sem. Ősszel-télen a téli szálláson legeltetik az állataikat, nyáron a tó mellé vonulnak a , nyári szállásra", fő bevételi forrásuk azonban mégis a fotókért kapott pénz. Ilyen közegben néha találkozhatunk önjelölt, , megélhetési sámánokkal" is, akik nem hagyományos módon váltak a közösség szakrális vezetőjévé — ilyen szerepet nemis kívánnak betölteni -, pusztán a , piaci lehetőséget" felismerve — nem ritkán könyvből vagy hallomásból szerzett információkat követve - tartanak szertartásokat az odautazóknak."" Napjainkban a városlakó mongol népesség előszeretettel utazgat vidéken. Ezek az utak nemcsak azt jelentik, hogy egy kis pihenésre kilátogatnak a városból, vagy épp vidéken élő nomád rokonaikhoz utaznak. A mongol puszta, a hagyományos mongol életmód a nemzeti identitás fontos elemei, így a városokban élők is szívesen és nagy büszkeséggel látogatják országuk vidéki területeit. Egy ilyen csoport számára a Khövsgöl partján táborozó, a fényképekért pénzt kérő nomád család negatív élmény még akkor is, ha a városiak a család rénjeivel, vagy épp lovaival fotózkodnak. Nem ritkán hallani , az én országom, minek fizessek" mondatokat. Ahogy korábban már utaltunk rá, a piacgazdaság bevezetésével és a privatizáció jóvoltából a mongol társadalom egy szűk rétege jelentős vagyonokat halmozott fel. Ez a jellemzően városlakó társadalmi réteg nem a hagyományos mongol gazdasági formáknak köszönheti vagyonát. Elsősorban a rendszerváltás után kiépülő bankszektorban, a privatizációval magánkézbe kerülő kereskedelmi hálózatokban, illetve a mongol gazdaságra történeti távlatokban egyáltalán nem jellemző, csupán az elmúlt húsz évben kialakuló bányászati szektorban szerezte vagyonát. Erre az igen tehetős, vagyonával kérkedő új társadalmi csoportra már külön szó is kialakult a mongol nyelvben: shine mongolnak (új mongoloknak") nevezik őket, a kifejezést egyértelműen pejoratív értelemben használva. A jelentős társadalmi egyenlőtlenségekkelküzdő Mongóliában ez a megnevezés lett a külföldet majmoló, a mongol hagyományokat kevéssé tisztelő, sőt — a hétköznapi mongol közbeszéd718 Hasonló témában forgatott filmet Laetitia Merli antropológus. Shaman tour című 2009-ben készült dokumentumfilmjét 2011. október 7-én mutatták be az International Society for Academic Research on Shamanism szervezet 10. nemzetközi konferenciáján Varsóban. A film linkje: https://vimeo.com/129572056 (utolsó megtekintés: 2023. 11. 03.) 204