Page 206 [206]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
a nomádok a turisták számára kis , skanzent" hoznaklétre. A család ugyan látszó¬
lag éli hagyományos életét, de a fő megélhetési forrás mégis a turistáktól fotókért
vagy más szolgáltatásért kapott pénz. A Khövsgöl-tó Mongólia turisták által egyik
leglátogatottabb célpontja. A tó partja minden tavasszal és nyáron benépesül az
említett nomád családokkal, akik egymás között meghatározott területet , elle¬
nöriznek”. Nem ritka a , kartellezés", amikor egy vállalkozó által épitett jurtatabor
vendégeit fogadják, vagy a területet jól ismerő sofőrök mindig az adott családhoz
viszik a fotózni vágyó külföldieket.
Itt akár jelentős közvetlen pénzbevételekről lehet szó, miközben a család elvileg
nem hagyott fel nomád életmódjával sem. Ősszel-télen a téli szálláson legeltetik
az állataikat, nyáron a tó mellé vonulnak a , nyári szállásra", fő bevételi forrásuk
azonban mégis a fotókért kapott pénz. Ilyen közegben néha találkozhatunk önjelölt,
, megélhetési sámánokkal" is, akik nem hagyományos módon váltak a közösség
szakrális vezetőjévé — ilyen szerepet nemis kívánnak betölteni -, pusztán a , piaci
lehetőséget" felismerve — nem ritkán könyvből vagy hallomásból szerzett infor¬
mációkat követve - tartanak szertartásokat az odautazóknak.""
Napjainkban a városlakó mongol népesség előszeretettel utazgat vidéken. Ezek
az utak nemcsak azt jelentik, hogy egy kis pihenésre kilátogatnak a városból, vagy
épp vidéken élő nomád rokonaikhoz utaznak. A mongol puszta, a hagyományos
mongol életmód a nemzeti identitás fontos elemei, így a városokban élők is szíve¬
sen és nagy büszkeséggel látogatják országuk vidéki területeit. Egy ilyen csoport
számára a Khövsgöl partján táborozó, a fényképekért pénzt kérő nomád család
negatív élmény még akkor is, ha a városiak a család rénjeivel, vagy épp lovaival
fotózkodnak. Nem ritkán hallani , az én országom, minek fizessek" mondatokat.
Ahogy korábban már utaltunk rá, a piacgazdaság bevezetésével és a privatizáció
jóvoltából a mongol társadalom egy szűk rétege jelentős vagyonokat halmozott fel.
Ez a jellemzően városlakó társadalmi réteg nem a hagyományos mongol gazda¬
sági formáknak köszönheti vagyonát. Elsősorban a rendszerváltás után kiépülő
bankszektorban, a privatizációval magánkézbe kerülő kereskedelmi hálózatok¬
ban, illetve a mongol gazdaságra történeti távlatokban egyáltalán nem jellemző,
csupán az elmúlt húsz évben kialakuló bányászati szektorban szerezte vagyonát.
Erre az igen tehetős, vagyonával kérkedő új társadalmi csoportra már külön szó is
kialakult a mongol nyelvben: shine mongolnak (új mongoloknak") nevezik őket,
a kifejezést egyértelműen pejoratív értelemben használva. A jelentős társadalmi
egyenlőtlenségekkelküzdő Mongóliában ez a megnevezés lett a külföldet majmoló,
a mongol hagyományokat kevéssé tisztelő, sőt — a hétköznapi mongol közbeszéd¬
718 Hasonló témában forgatott filmet Laetitia Merli antropológus. Shaman tour című 2009-ben
készült dokumentumfilmjét 2011. október 7-én mutatták be az International Society for
Academic Research on Shamanism szervezet 10. nemzetközi konferenciáján Varsóban. A film
linkje: https://vimeo.com/129572056 (utolsó megtekintés: 2023. 11. 03.)
204