Page 197 [197]
OCR
MONGÓLIA AZ EZREDFORDULÓN A MONGOL TÁRSADALOM AZ ÚJ ÉVEZRED ELEJÉN A 20. század utolsó évtizede a politikai fordulatot követően, korábban nem látott mértékű és sebességű gazdasági, társadalmi átalakulást hozott Mongóliában. A többpártrendszerre való áttérés, illetve apiacgazdaság bevezetése nagyon rövid idő alatt hozott létre olyan struktúrákat, amelyek alapvető hatással voltak amongol társadalomra, nem csak a városi, de a nomád életmódra is. A mandzsu korszakinkább konzerválta a nomád területekre jellemző életmódot, társadalmi viszonyokat, és elsősorban a buddhista kolostori rendszer támogatásával, illetve a mongol kiváltságos réteg központi hatalomhoz való viszonyán keresztül hatott a mongol társadalomra. A szocializmus alapvetően új ideológia mentén, és meglehetősen ambiciózusan látott hozzá a hagyományos nomád társadalom átalakításához. Célja elsősorban a régi struktúrák lebontása és egy új társadalmi rendszer kialakítása volt. A korszak első két évtizede a párton belüli politikai csatározásokkal párhuzamosan egyértelműen a régi társadalmi elit háttérbe szorításáról, adott esetben elpusztításáról szólt, és ezzel nagyjábólegy időben tudatos építkezés zajlott egy új hatalmi elit kialakítása érdekében. Ennek a folyamatnak köszönhetően jött létre a minden korábbinál jelentősebb mértékben urbanizált, részlegesen iparosodott társadalom, amely iskolázottsági, foglalkozásszerkezeti, jövedelmi és életszínvonalbeli jellemzőit tekintve is rétegzett, és amelynek sajátosságai anomád gyökerek fokozatos eltűnésével egyre inkább hasonlítottak a modern ipari — letelepült - társadalmakéhoz. Ugyanakkor ennek is köszönhetően alakult ki az a rétegis, amely a politikai változások fő társadalmi bázisát adta. A mongol társadalom formálódása a 20. század végén, 21. század elején részben a korábbi korszakban kialakult vektorok mentén zajlott, részben spontán folyamatokonalapulva vett új irányt, vagy gyorsult fel. A politika már nemirányítja tudatosan a társadalmi változásokat, csak kezelni próbálta/próbálja azt. Mongóliában a 20. század utolsó évtizedét bevezető politikai átalakulás, illetve annak következményei jórészt egybeestek azzal a mongol életre (is) rendkívül jelentős hatást gyakorló, a nyugati kultúrából kiinduló és az egész világot érintő egységesítő gazdasági, társadalmi és kulturális folyamattal, amelyet ma globalizációként ismerünk." E változás fokozott hatása visszavezethető arra, hogy az 1990-es évek előtt az országban lezajlott és eddig vázolt társadalmi-, életmódbeli változások ellenére, a vidéki mongol lakosság még mindig számottevő része élt a hagyományos életforma, kultúra keretei között, amelyet legelőváltó nomád gazdálkodásként, illetve nomád kultúraként ismerünk, és amelyre sokan asszociálnak mind a mai napig, ha Mongólia szóba kerül. Az ország a korábbi évtizedekben épp a zárt, ideológiailag meghatározott politikai környezet miatt változott lassú ütemben. Volt egyfajta erősen kontrollált, felülről irányított — épp ezért vidéken csak részleges sikert elért — modernizáció, ez azonbana társadalomnak elsősorban az urbanizált környezetben élő csoportját 684 CSÉFALVAY 2004. 195
