Page 184 [184]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
nélkülözhetetlen volt. Ezzel párhuzamosan tovább folytatódott a kínai-mongol
közeledés, amely lehetőséget kínált arra, hogy a korábbi egyoldalú függéssel szem¬
ben, Mongólia képes legyen diverzifikálni nemzetközi kapcsolatait."
Kína már a nyolcvanas évek végétől igen jelentős figyelmet fordított északi szom¬
szédjára. Annak ellenére, hogy a mongol rendszerváltás épp az egypártrendszer
felszámolását, a kínaitól részben idegen gazdasági modell kialakítását célozta, a
kínai vezetők siettek elismerni Mongólia teljes függetlenségét és önállóságát."
Kína kijelentette, hogy tiszteletben tartja a demokratikus átalakulást, s ezután
felvették a kapcsolatot a legfontosabb mongol politikai erőkkel, így a Mongol Népi
Forradalmi Párttal és a Mongol Demokrata Párttal is. A korábban az országban
domináns szovjet gazdasági kapcsolatok, pozíciók helyét az 1990-es évek közepétől
fokozatosan a kínai érdekeltségek vették át.
1994-ben - egy évvel a hasonló orosz-mongol megállapodás után — megszületett
az új államközi szerződés Kína és Mongólia között is, amit ulánbátori látogatása
idején írt alá Li Peng miniszterelnök, aki egyúttal vázolta Kína elképzeléseit
Mongóliával kapcsolatban. Ezek szerint Kína elismeri Mongólia függetlenségét,
önállóságát, területi integritását, kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmi és
gazdasági kapcsolat fejlesztésére törekszik, támogatja Mongólia atomfegyvermentes
státuszát, továbbá megfigyelői szerepet kíván betölteni Mongólia harmadik orszá¬
gokkal kötött szerződéseivel kapcsolatban, és segíteni szeretné ezek létrejöttét. 5!
Egyúttal kijelentette azt is, hogy korábbi ütközőállam szerepe miatt Mongólia
kiemelt fontosságú a térségben. ?
Kína és Mongólia között található az ország leghosszabb összefüggő határvonala.
A mongol területek közvetlenül határosak Belső-Mongóliával, de a nyugati területen
olyan, gyakran belpolitikai kockázatokat rejtő tartományokkalis, mint Xinjiang.
Ezért Kína belső stabilitása, illetve a kínai biztonságpolitika szempontjából is
alapvetően fontos ez a kapcsolat. A kínai-mongol határmegállapodásokat már az
1980-as években is felülvizsgálták, de 1996-ban egy háromoldalú szerződésben
689 Ez új alapot teremtett a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez is, amelyeket rendszeres be¬
számolók formájában közösen értékelnek. Ilyen közös egyeztetésekre került sor 1998-ban,
illetve 2003-2005 kézott évente.
550 Már az 1991-ben hivatalos látogatásra Mongóliába érkező kínai delegáció is biztosította erről
az új mongol kormányt.
551 A kínai kormányzat a térség vezető hatalmaként több az ázsiai és csendes-óceáni országokat
összekötő kereskedelmi, és gazdasági szövetség tagja. Támogatásával Mongólia több ilyen
jellegű szervezetbenis teljes jogú, illetve megfigyelői pozíciót kapott. Ilyen példáulaz APTA
(Asia Pacific Trade Agreement), az Asia Pacific Economic Cooperation Council, az SCO
(Sanghai Cooperation Organization), melyben a mongolok Kína, Oroszország, Kazahsztán,
Üzbegisztán Kirgizisztán, Tadzsikisztán mellett megfigyelői státuszt birtokolnak, csakúgy,
mint az ASEAN biztonságpolitikai fórumában (ASEAN Regional Forum on Security).
652 BATBAYAR 2002a.
182