Page 167 [167]
OCR
Informatikai és Technológiai Központ Ideiglenes Médiatanács eli Di x cal ge pe x Megyei es Fövärosi cep ge pe. 5 Kerületi Bizottsäg Területi Bizottsäg Választási Bizottság Területi Bizottság Helyi Bizottsá! Járási Választási Helyi Választási Y 8 Bizottsag Bizottsag v v Y \ Szavazökör Szavazökör Szavazökör Szavazökör PARLAMENTI = ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS ELNÖKVÁLASZTÁS anes NEPSZAVAZAS 1. ábra A mongol választási rendszer sematikus rajza a 2012-es törvény alapján. (Forrás: a szerző saját szerkesztése.) A parlament hatáskörét szabályozó törvény alapján, a Hurál feladata a törvényalkotás. A parlamenti választásokon többséget szerzett párt vagy koalíció adja a miniszterelnököt, aki a kormány vezetőjeként irányítja az országot. A végrehajtó hatalom Mongóliában a kormány kezében van, ezt azonban az alkotmány korlátozza. Az alkotmány a kabinet számára lehetővé teszi a rendeleti alapú szabályozást abban az esetben, ha a parlament hasonló témában már megvitatott egy törvényt. A mai mongol félelnöki kormányzati struktúra miatt az állam elnökének jelentős befolyása van a törvényalkotásra, valamint az ország bel- és külpolitikai életére, nemzetközi kapcsolataira egyaránt. Az alkotmány alapján Mongólia elnökét a parlamentbe jutott pártok jogosultak jelölni, hivatalát azonban közvetlen elnökválasztás alapján foglalhatja el. Az államelnök megbízatása 1992-től a 2019-es alkotmánymódosításig négy évre szólt és legfeljebb kétszer választhatták meg. Ezt a rendszer alakította át a jelenleg is kormányzó Mongol Néppárt javaslatára a parlament, így az elnöki mandátum most egy alkalommal, és hat évre szól. A 2021-es választás már az új rendszer szerint történt. Az elnökválasztásokat mindig a parlamenti választást követő évben tartják. Mongólia elnöke birtokolja a főparancsnoki tisztséget, és ő a Nemzeti Biztonsági Tanács vezetője is. Az elnököt a törvények felhatalmazzák a rendeletalkotásra is, amennyiben az összhangban áll az alkotmánnyal. Ugyanakkor a közvetlen elnökválasztás során hivatalba került államelnök sokkal hangsúlyosabb szerephez juthat, mint ahogyan azt a parlamentáris demokráciákban megszokhattuk. Az államelnök szerepe belpolitikai, de még inkább külpolitikai kérdésekben meghatározó is lehet, így a miniszterelnök és az államfő gyakran egyfajta tandemként irányítják az ország politikai életét. Ez nem jelent különösebb gondot abban az időszakban, amikor mindkét politikust a parlamenti többséget szerzett párt(ok) adják. Így volt ez az első parlamenti és elnökválasztásoktól egészen a kétezres 165
