Seite 150 [150]
OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG szárazsággal sújtott területein, így hozzájárulásuk felbecsülhetetlen a mongol állattenyésztés területén. A másik jelentős és mind a mai napig meghatározó magyar beruházás az Állatgyógyászati Oltóanyag- és Tápszergyár — köznapi nevén Szonginói Biokombinát — megépítése volt. Az államközi szerződés keretein belül 1968-ban indult meg a beruházás, melynek fővállalkozója a magyar Phylaxia Oltóanyag- és Tápszergyár volt, tervezője pedig az Agroterv Vállalat." Az építkezés csaknem öt éven keresztül folyt, 1973. július 16-án adta át az intézményt Fehér Lajos, az MSZMP BB tagja, miniszterelnök-helyettes és Yu. Tsedenbal, az MNEP első titkára." A biokombinát a mongol állategészségügyi ellátás legfontosabb bázisává vált az elmúlt évtizedekben. A magyar együttműködés nemcsak az épület elkészítésében, az üzemeltetés megindításában volt jelentős, de a szakemberképzésben is elengedhetetlennek számított. Nem véletlen, hogy a biokombinát ma is a magyar-mongol gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok egyik kiemelt eleme. Talán túlzás nélkül állítható, hogy ez a beruházás a kétoldalú kapcsolatok zászlóshajójának tekinthető. Mongóliában történeti távlatokban, kulturális és gazdasági téren egyaránt az állatállomány és az állatokhoz való kötődés meghatározó. Az állatállományból szerzett, gyártott élelmiszerek nemzetbiztonsági, nemzetstratégiai kérdésnek számítanak, és ennek a megnyugtató megoldásában szerepet vállalni nagy megtiszteltetés és igen nagy felelősség is volt Magyarország számára. Nem véletlen, hogy a gyár létrehozásától egészen napjainkig a magyar-mongol együttműködés sarkalatos pontja az oltóanyaggyár helyzete, az üzemeltetésben vállalt magyar részvétel. Hasonló jelentőségű beruházás volt a Darhani Húskombinát létrehozása. Az építkezés már a szonginói létesítmény kivitelezését megelőzően, 1967-ben megkezdődött, de végül csak a biokombinát megépítése után egy évvel, 1974. július 8-án adták át."" Eredetileg csak a technológiai szerelést, irányítást végezték volna a magyarok, de az orosz-kínai viszony 1960-as évek végi megromlása azt eredményezte, hogy a magyar partner az építési munkálatokat is kénytelen volt befejezni. Megnyitásától 1990-ig zavartalanul működött a szezononként akár 8000 tonna hús feldolgozására is alkalmas üzem, amely végig magyar irányítás alatt állt." A rendszerváltás után privatizálták, de 2002-ig zavartalanul tudott működni. Fontos, de talán kisebb volumenű beruházás volt az ulánbátori ruhagyár kialakításában való magyar részvétel. Elsősorban a szakemberképzésben működött közre a magyar fél, illetve agazdasági együttműködésben a magyarországi Vörös Október és Május 1. Ruhagyárak voltak érdekeltek." 516 HEGEDŰS 1973. 59 SZILÁGYI 2015: 18. 545 https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag 1974 07/?pg =48&layout=s (utolsé megtekintés: 2022. 06. 18.) 549 Az üzem utolsó magyar vezetőjének, Avar Ákosnak szíves szóbeli közlése. 55% GAZDAGH 1967. 148
