OCR
NOMÁDOK A SZOCIALIZMUSBAN. MONGÓLIA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN 24. kép Iskolába érkező mongol gyerekek (Fénykép: Földes László, 1967. Forrás: Néprajzi Múzeum, Földes László gyűjtemény.) Mongólia a szovjet mintákat követve végrehajtott gazdasági és társadalomszerkezeti átalakításokkal párhuzamosan, közigazgatási és településhálózati szempontból is átrendeződött. Az adminisztratív közigazgatási rendszer átszervezésével a megyék és járások hálózata egyfajta centralizált, piramisszerű struktúrát vett fel, amelynek csúcsán a főváros állt, az alsóbb szinteken pedig a városias jellegű települések töltötték be a központi szerepet. A struktúra egyre kevésbé hasonlított a nomád életmód során kialakított rendszerhez, a lakosság térben is átrendeződött, a központi kormányzat által létrehozott új közigazgatási és térbeli struktúrákon belül a lakosság mozgását is korlátozni kellett. Ezek a szabályozások alapvető ellentmondásban voltak a hagyományos nomád gazdálkodás körülményeivel. Az új adminisztrációban, vagy a fokozatosan kialakuló ipari területeken dolgozók olyan életkörülmények közé kerültek, amelyek alapvetően más feltételeket és lehetőségeket biztosítottak, mint korábbi tapasztalataik. Az új struktúrák jelentette kötöttségek markánsan szemben álltak a nomádok sajátos szabadságfelfogásával. A megváltozott körülmények nemcsak az életteret korlátozták, de a napi időbeosztást is meghatározták, ami a nomád viszonyok között szocializálódott emberek számára jelentős stresszt okozott. Az állam- és pártapparátusban, ipari üzemekben dolgozó mongolok között ekkor jelent meg az a sajátos tünetegyüttes, amelyet a vadargaa fogalmával írhatunk le. Tünetei között szerepel az apátia, a fizikai és szellemi munkára való képtelenség, a krónikus fáradtság, " melyek egyértelmű oka a , bezártság" okozta stressz." Ezt a társadalmi szinten megjelenő tünetegyüttest a 20. századi Mongólia olyan korszakaiban - a felülről szervezett, erőszakos központosítás szocialista időszakában, illetve a mongol rendszerváltás után - tapasztalták, amikor a gyors városiasodás, a gazdasági környezet markáns átalakulása miatt, tömegek voltak kénytelenek feladni korábbi életmódjukat. 529 A fogalom is a yadrakh ( elfárad") szóból ered. 530 MOROZOVA 2009: 124. 141