Seite 137 [137]
OCR
NOMÁDOK A SZOCIALIZMUSBAN. MONGÓLIA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN állami propagandát jellemezte. A szovjeteknek úgy kellett Mongóliában szocialista forradalmat szervezniük, hogy ennek társadalmi bázisa gyakorlatilag nemlétezett. Nem véletlen, hogy a forradalom szovjet korszakban használt narratívája — a fejlődésről, a modern társadalomról, a vallásról — csak hosszú évek alatt alakult ki annak ellenére is, hogy 1924-ben a Mongol Népköztársaság létrejöttével — de jure — ez az ország lett a világ második szocialista állama. Ahhoz azonban, hogy ezt az alkotmányban rögzített tényt a társadalom jellegében is tükrözze, létre kellett hozni azt a városi népességet, a , dolgozó proletariátust", amely a szocialista társadalom alapját jelentette. Az 1930-as évektől az új társadalmi osztály kialakításának bázisát a szekularizálódott lámák, a nomád állattenyésztést különböző okból elhagyó pásztorok, az egykori aratok, és a korábbi nomád társadalomban is jelenlévő kézművesek szűk csoportja jelentette. A szovjet-mongol gazdasági és oktatási együttműködéseknek köszönhetően többen a Szovjetunióban kaptak képzést, nemcsak az újonnan alapított üzemekben végzett feladataik tekintetében, de ideológiai téren is. Ilyen ipari üzemek legkorábban a fővárosban jöttek létre, és alapvetően az állattenyésztéshez kapcsolódva élelmiszert és könnyűipari termékeket állítottak elő." 18. kép Ulánbátor, Inkh taivanii gudamj , Béke sugárút" (1967. Forrás: Fortepan, Inkei Péter.) Mongóliában tehát egy új, , proletár" osztály megteremtésére volt szükség, amely azután a társadalmi változások alapját és hajtóerejét adhatta, és tulajdonképp a szocialista elképzelés szerinti modernitás felé vezette az országot. A szükséges proletariátus létrehozása érdekében a pásztorok a szovjetek végső soron gyarmatosító 516 SANDERS 1986: 36. 135
