Page 137 [137]
NOMÁDOK A SZOCIALIZMUSBAN. MONGÓLIA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN
állami propagandát jellemezte. A szovjeteknek úgy kellett Mongóliában szocialista
forradalmat szervezniük, hogy ennek társadalmi bázisa gyakorlatilag nemlétezett.
Nem véletlen, hogy a forradalom szovjet korszakban használt narratívája — a
fejlődésről, a modern társadalomról, a vallásról — csak hosszú évek alatt alakult
ki annak ellenére is, hogy 1924-ben a Mongol Népköztársaság létrejöttével — de
jure — ez az ország lett a világ második szocialista állama.
Ahhoz azonban, hogy ezt az alkotmányban rögzített tényt a társadalom jelle¬
gében is tükrözze, létre kellett hozni azt a városi népességet, a , dolgozó proleta¬
riátust", amely a szocialista társadalom alapját jelentette. Az 1930-as évektől az
új társadalmi osztály kialakításának bázisát a szekularizálódott lámák, a nomád
állattenyésztést különböző okból elhagyó pásztorok, az egykori aratok, és a korábbi
nomád társadalomban is jelenlévő kézművesek szűk csoportja jelentette. A szov¬
jet-mongol gazdasági és oktatási együttműködéseknek köszönhetően többen a
Szovjetunióban kaptak képzést, nemcsak az újonnan alapított üzemekben végzett
feladataik tekintetében, de ideológiai téren is. Ilyen ipari üzemek legkorábban a
fővárosban jöttek létre, és alapvetően az állattenyésztéshez kapcsolódva élelmiszert
és könnyűipari termékeket állítottak elő."
18. kép Ulánbátor, Inkh taivanii gudamj , Béke sugárút"
(1967. Forrás: Fortepan, Inkei Péter.)
Mongóliában tehát egy új, , proletár" osztály megteremtésére volt szükség, amely
azután a társadalmi változások alapját és hajtóerejét adhatta, és tulajdonképp a
szocialista elképzelés szerinti modernitás felé vezette az országot. A szükséges pro¬
letariátus létrehozása érdekében a pásztorok a szovjetek végső soron gyarmatosító
516 SANDERS 1986: 36.
135