Seite 126 [126]
OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG Mélyen gyökerező nacionalizmusát azis jól bizonyítja, hogy nem félt elővenni a pánmongol gondolatot akkor, amikor a legkisebb esély nyílt az eszme, a belső -ázsiai Nagymongol Állam - akár részbeni — megvalósítására. 1945-ben, a második világháború lezárása után — mikor lehetőség mutatkozott arra, hogy Mongólia jogi értelemben is elszakadhasson Kínától -, Choibalsan vetette fel a külső- és belső-mongol területek egyesítésének ötletét. A pínmongolizmus eszméjét a 20. század második évtizedében még a teokratikus mongol állam is zászlajára tűzte, és -akkorjapän segitseggel - kiserletet tett amegvalösitäsära.*”' Apänmongolizmus emlegetese ugyanakkor nem volt teljesen veszelytelen, hiszen szemben ällhatott az esetleges szovjet elképzelésekkel, miközben a koncepciós perekben oly gyakran negatív előjellel hivatkozott japán kapcsolatok rossz emlékétis felidézhette. Choibalsan mégis tett egy próbát, igaz ezeket a terveit nem koronázta siker. Mint korábban említettük, nem lehet megkérdőjelezni a párton belüli leszámolásokban és a nagy tisztogatásban vállalt szerepét. A korszak tanúi visszaemlékezéseikben mind az 1932-es polgárháború, mind az 1937-1939 közötti véres leszámolások, vallásellenes pogrom idején egyértelműen beszámoltak Choibalsan érintettségéről."? Ugyanakkor meglehetősen sajátos viszony fűzte magához a buddhista valláshozis. Gyerekként anyja buddhista kolostorba adta, ami egyrészt illeszkedett a mongol buddhizmushoz köthető társadalmi szokásrendszerhez a 20. század eleji Mongóliában. Másrészt az sem kizárható indok, hogy az anyja így próbálta biztosítani a szegény családba született legkisebb gyermek biztos megélhetését. Choibalsan ugyan megszökött a kolostorból, mégsem szakította meg minden kapcsolatát a buddhizmussal. 1921-ben feleségül vett egy Bolortoi nevű nőt, aki nem csak buddhista hívő volt, de varrónőkéntis a bogd gegeen szolgálatában állt." Bár Choibalsan szenvedélyes vadász volt - és életében természetesen nem követte a buddhizmus világiakra vonatkozó előírásait sem -, mégis egy buddhista oltárt is tartott a házában. A nagy tisztogatás éveiben ugyan semmilyen módon nem korlátozta az őrjöngő pusztítást, de korábbi feleségét, Bolortoit és annak akkori szeretőjét, egy tibeti származású férfit igyekezett megóvni a pusztulástól. Kérdés, hogy ezt a lépését mennyire motiválta az egyházhoz való viszonya, és mennyiben játszott közre ebben pusztán egykori feleségével való kapcsolata. Choibalsan, 1952-ben bekövetkezett haláláig a hatalom egyedüli birtokosaként vezette Mongóliát. Ez az az időszak, mikor személye körül fokozatosan egy sztálini típusi vezérkultusz alakult ki. Megítélése egészen a rendszerváltásig nem változott jelentős mértékben. Az 1956-os XX. szovjet pártkongresszust és a hruscsovi reformokat követő enyhülés ugyan Mongóliában is éreztette hatását, de ez kevés volt ahhoz, hogy Choibalsan szerepét érdemben felülvizsgálják az 1920-1930-as évek mongóliai belpolitikai eseményei tekintetében. Bár Choibalsan határozottan sosem kérdőjelezte meg az északi szomszéd befolyását, egyes gesztusai érzékeltették önállóságát is. Ezekközül a legmeghatározóbb, 91 SZILÁGYI 2011: 181. 42 KONAGAYA 2010: 117-119. #3 ATWOOD 2004: 104. 124
