Page 106 [106]
OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG volt. A kolostori rendszer jövedelmeinek megnyirbálása, a kolostori élet ellehetetlenítése, egyáltalán a vallás visszaszorítása az új, bolsevik ideológia elképzeléseinek megfelelő társadalmi rendszer kialakításának fontos lépése volt. Az államosítások irányításában 1929-ben került előtérbe ismét a korábbi évek pártharcaiban kissé háttérbe szorult Choibalsan — az 1921-es forradalmi szervezkedés fontos alakja -, aki a következő évtizedekben meghatározó politikai pályát futott be Mongóliában. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága által az államosítások lebonyolítására 1929. szeptember 17-én létrehozott szervezet, " Choibalsan irányításával 1930 elejére 729 eljárás alá vont személytől - korábbi elökelök, kolostorvezetö lamäk - több mint 5,2 millió tugrik értékű vagyont, elsösorban ällatokat kobzott el.””° Arekviräläsok az 1930-as évek elején is tovább folytatödtak, 1930-1932 között több hullämban zajlottak az ellenörzesek, vizsgálatok, és összességében 1929 novemberétől 1932 februárjáig 1554 személytől 9722 567 tugrik értékben államosítottak jószágot és vagyontárgyakat. """ Az ezzel párhuzamosan futó kollektivizálásnak köszönhetően, az 1930-as években csaknem 630 kolhoz jött létre, amelyekhez a szegény és középosztálybeli népesség közel 3096-a csatlakozott." Az erőszakos kollektivizálásnak egyenes következménye volt a központi hatalommal szembeni elégedetlenség megjelenése. A nyugat-mongóliai dörbötök között már 1930-ban kirobbant egy kisebb felkelés, amely a kollektivizálás és rekvirálás leállítását követelte, de jelszavaik között pártellenes és a vallást támogató hangok is megjelentek. Egyértelművé vált, hogy az 1920-as évek elejéig a mongol társadalomban oly meghatározó kolostori rendszer, illetve a lámák elleni határozott kormányzati fellépés, komoly elégedetlenséget váltott ki a vidéki pásztorok között. Mint említettük, a párt már a 20-as évek közepétől kiemelt figyelmet fordított a vidéki apparátus, intézményi rendszer kiépítésére, de ez az idő nem volt elég a társadalom alapvető átszervezésére. 1929-ben a mongol társadalomnak még több mint 10 százaléka volt láma, és rajtuk keresztül a népesség jóval nagyobb része kapcsolódott a valláshoz. Ráadásul ekkor még csak alig egy évtizedre voltak attól az időszaktól, amikor a mongol buddhizmus többszáz éves történetének - egyik — tetőpontjaként a politikai hatalma csúcsára ért. Nem volt véletlen, hogy maguk a forradalmárok is a vallás védelmét zászlajukra tűzve próbáltak támogatókat szerezni ügyükhöz 1920-1921-ben. Alig egy évtizeddel később, a hatalom erejével a vallás és képviselői ellen próbáltak fellépni, ami egyértelműen előrevetítette a társadalmi konfliktus eszkalálódásának lehetőségét. A még ekkoris jelentős társadalmi csoportot jelentő lámák nem voltak hajlandóak megengedni a kolostori kincstári vagyon állami ellenőrzés 395 Khöröngöö khuraakh komiss, tükörfordításban , Vagyon Összegyűjtő Bizottság". ZAANKHÜÜ — ALTANTSETSEG 2014: 307. 396 OCHIR 2004/5. kötet: 173. 397 OCHIR 2004/5. kötet: 175. Morozova ezt 1100 főre és 10 millió tugrikra teszi: MOROZOVA 2009: 72. 398 MOROZOVA 2009: 73. 104
