Page 106 [106]
OCR
HINDUIZMUS ÉS A MÉDIA A 21. SZÁZADBAN ni lakóhelyüket, amely immáron Indiához tartozott. Ezen muszlim közösségek nagyon nehéz helyzetben találták magukat a független Indiában. Annak ellenére, hogy a szekularizmus hivatalos állami ideológiája a vallás kérdését egyértelműen a magánélet területére igyekezett szorítani, a felosztás keserű tapasztalatai után sokan vitatták, hogy a muszlimoknak joguk lenne indiai állampolgárnak lenni. A vallási hovatartozás sokak szemében összemosódott a politikai beállítottsággal, így szélsőséges esetben minden muszlimmal szemben fennállt a gyanú, hogy akét nemzet elmélet támogatója és titkon pakisztáni szimpatizáns (Kumar 2008: 177). Annak ellenére, hogy a Dzsaváharlál Néhrú miniszterelnök nevéhez kapcsolódó szekularizmus és szocializmus ideológiája igyekezett ezeket a törésvonalakat a háttérbe szorítani, az 1990-es években a világgazdasági nyitás, a kasztkonfliktusok elmélyülése, a föderális államszervezet válsága, a kasmíri és pandzsábi regionális szeparatista mozgalmak megerősödése újra előtérbe hozta a vallás, állampolgárság és identitás kérdését, amelyet az ehhez hasonló kulturális termékek is hangsúlyoznak. A dalszöveg lényegében egyenként sorra veszi az összes iszlamofób sztereotípiát és ráerősít a veszélyben lévő hinduizmus narratívájára is. Ezt természetesen nemcsak a szöveg, hanem a videoklip is többféleképp alátámasztja. A videó több különböző vizuális rétegből áll. Egyrészt különböző vallási és politikai eseményeket mutat, ahol emberek végeláthatatlan tömege hömpölyög. A horizonton sáfrányszínű zászlók lobognak azt sugallva, hogy ezek a tömegrendezvények a hindu jobbhoz kapcsolódnak, vagyis a hindu nacionalizmusnak széles társadalmi támogatottsága van. A felvonulásoknak egyfajta népünnepély jellege is van, amelyet nemcsak a jókedvű emberek bemutatása, hanem a tömeget szórakoztató, ünneplő ruhába öltözött zenészek felvonultatása is erősít. Különös hangsúlyt kap a sáfrányszínű turbánt és fehér ruhát viselő fiatal lányok menete, akik feltehetőleg a Durgá Váhiníhez, a paramilitáris Badzsrang Dal női ágához tartoznak. Közös jellemzője az ábrázolt felvonulásokon résztvevőkben, hogy szemmel láthatóan boldogok és büszkék arra, hogy részesei ennek a tömegnek: vagy zászlót lengetve masíroznak, vagy önfeledt boldogsággal táncolnak egymással a tömegben. A második réteg egyfajta vizuális segédanyagként működik, és illusztrálja a dalszöveg tartalmát. Amikor Laxmi Dubey Ráma birodalmának eljöveteléről énekel, többször megjelenik egy Ráma herceget harcos hősként ábrázoló illusztráció vagy a ,Dzsaj SríiRám" dévanágarí ábécével írt felirata is. Ez egyértelműen kijelöli a dal célközönségét is, vagyis az elsősorban hindíül író-olvasó, tehát feltehetőleg nem kozmopolita nagyvárosi közönség képe jelenik meg gondolatainkban, hanem azok a vidéken élő, alacsonyabb társadalmi osztályba tartozó észak-indiai hinduk, akik egyébként is szimpatizálnak a hinduk felébresztéséről szóló üzenettel. Más istenségek is szerepelnek a klipben, mintegy erősítve az isteni felhatalmazás és spirituális fensőbbség üzenetét. A Kasmír visszaszerzéséről szóló sorokat követően India térképe is feltűnik, amelyen India anya istennő is szerepel, a függetlenségi mozgalom korába kalauzolva 104
