Oldal 101 [101]
IV. HINDÍ, HINDU, BOLLYWOOD
többször is életveszélyesen megfenyegette a színészeket" és a rendezőt. Egyszer
még a forgatásra is betörtek, ahol szétverték és felgyújtották a díszletet, ami jelen¬
tősen visszavetette a film készítésének folyamatát. A negatív hatások mellett meg
kell említeni, hogy a támadás természetesen reklámnak éppen nem volt rossz,
hisz a készülő film rögtön az összes újság címlapjára került. Végül a további kelle¬
metlenségek elkerülése érdekében a filmkészítők kénytelenek voltak különböző
változtatásokat eszközölni, például a digitális CGI-technológia használatával
utólag eltakarni Padmávatí fedetlen törzsét, hogy jobban megfeleljen a konzervatív
öltözködési elképzeléseknek, illetve utólag a rádzspút nők erkölcseire és morális
kódexére vonatkozó párbeszédeket helyeztek el a filmben, amelyek egyértelműen
, megvédték" a rádzspút hercegnő becsületét (Shandilya 2019: 100).
A film kapcsán különösen érdekes megvizsgálni a társadalmi vitát, amelyet
kiváltott a hindu-muszlim kapcsolatok és az indiai történelem értelmezésével
kapcsolatban. Egyrészt a film bemutatása előtt különböző jobboldali szervezetek
tiltakoztak a film ellen, és jellemzően az angol nyelvű urbánus média és elit vette
védelmébe a filmet a szólásszabadságra hivatkozva. Azonban a film megtekintése
után a helyzet pontosan az ellenkezőjére fordult, tekintve, hogy az elkészült film
több szempontból is igencsak regresszív. Az, hogy a muszlimokat sztereotip módon
és meglehetősen negatív fényben mutatja be, valamint amellett is érvel, hogy a
közösség becsülete függ a nők erkölcsös magaviseletétől, és hogy ennek fényében
az özvegyek rituális öngyilkossága erényes és nemes tett, ellentétes azoknak az
elveivel, akik egyébként a szólásszabadságra hivatkozva tiltakoztak a film cen¬
zúrázása ellen. A liberális értelmiség tehát a bemutatót követően nagy számban
elzárkózott a filmtől, és a BJP ideológiáját kiszolgáló törekvésként tekintenek rá
(Shandilya 2019: 107).
Különösen nagy port kavart a szati, vagyis az özvegyek rituális öngyilkosságának
ábrázolása, amely a film végkifejletében is megjelenik. A szatí a feleség életeken át
ívelő hűségének jelképe, amely a mitológia szerint a hindu istenek köréből ered,
azonban a mögöttes okokat kutatva a spirituális és vallási magyarázatokon kívül
gazdasági okokatis találhatunk: mivel a házasságkötéskor a nők a férj családjához
költöztek, és elsődleges feladatuk a férj jólétének biztosítása volt, a férj halálát
követően ez fölöslegessé vált, és pusztán eggyel több, keresettel nem rendelkező
éhes szájat jelentett. A szatígyakorlat különösen problémás abból a szempontból,
hogya nők szerepe az indiai társadalomban egyébként is másodrendű a férfiak után,
amelyet megannyi - egyébként betiltott — társadalmi gyakorlat, mint ahozomány
követelése, vagy a szelektív, csak lány magzatokat érintő abortusz is súlyosbít. Ez
az elsősorban Észak-India különböző területein őshonos gyakorlat már a brit gyar¬
matosítók számára is elfogadhatatlan volt, és egy újabb szempontotjelentett abban
az érvrendszerben, mely szerint az indiaiak , barbár" szokásai szükségessé teszik
a nyugati beavatkozást, és egyfajta civilizációs misszióra jogosítják fel a briteket.
56 A rendező Sanjay Leela Bhansalit bántalmazták, majd megfenyegették, hogy lefejezik, a
főszerepet alakító Deepika Padukone-t pedig azzal fenyegették meg, hogy levágják az orrát
(India Today 2017).
99