Oldal 44 [44]
OCR
előző szerdán, ami november 27-e volt." Mader leírása összhangban van Husselius szavaival, amely szerint a füst és a lángok először a tető fölött csaptak fel. Mader így ir (5-6. sor): flamma, quae nostris inimica tectis serpere. Ahogy Husselius, Mader is szándékos gyújtogatásra céloz. Ha Isten nem segíti meg őket, akkor az egész coetus elpusztult volna. 11.2. Tolnai Katona Miklósnak (Nicolaus Tolnensis) megköszöni, hogy segítette őt szegénységében Sárospatakon, ahol iskolatársak voltak (inc. Nudus eram tenui texisti corpora lino, no. 56). Talán még sárospataki korszakában írta a verset 1579 ősz és 1581 között. A vers kezdő sora furcsán hangzik: meztelen volt, amikor betakarta vékony lenvászonnal? De egy másik versében, amit szintén Tolnai Katona Miklósnak irt, ugyanezzel a motivummal talalkozunk (inc. Nunc mihi quam verus fueras, Nicolae, sodalis; no. 64). Azt írja, hogy sárospataki diáktársa odaadta neki a saját ruháját (9. sor): Tu mihi, quo proprium texisti corpus amictum. Ezek alapjan Tolnai Katona talán saját köpenyével segíthette ki Madert a hideg idő beálltával. (Azért a meztelenségét nem kell szó szerint vennünk.) Ezt a cselekedetét Tours-i Szent Márton tettéhez hasonlítja, aki a legenda szerint egy kifosztott és megvert koldusnak odaadta köpenye felét (11-12. sor).? A vers utolsó két sorából az is kiderül, hogy ezt akkor írta Mader, amikor elhagyta Patakot és , hazájának édes vidékére" hazatért, vagyis 1580 decemberében. Az sem lehetetlen, hogy Tolnai Katona épp a decemberi, hideg hazaútjára adta oda a ruháját Madernek. Tolnai semmitmondó három disztichonnyi versét is közli Mader (inc. Impetus ille sacer, superum de sede peritus; app. 3). 11.3. Sárosi András azért mondott köszönetet, mert befogadta és vendégül látta költőnket (inc. Ante quidem verbis blandis testatus amorem es; no. 66). Mader szerint az is ritka, hogy egyáltalán a vándorló diákoknak enni adnak (9. sor): Rara peregrinos gens nutrit alitgue studentes. Sőt, Sárosi az egyetlen oly sok közül, aki szereti a kitaszítottakat (11. sor): Solus es in multis gui spretos diligis. A vers hangvétele alapján nem ismerte közelebbről Sárosit, aki ennek ellenére is vendégül látta. Ennek a gesztusnak szól a költemény, amely nem más, mint a szeretet ajándéka (munus amoris). Okál szerint" a verset 1580-ban írhatta, mert a következő év áprilisában Sárosi már Wittenbergben volt. Lehet, hogy igaza van, de 1579 őszén is elképzelhető. 12. Cimervers A megszemélyesített Irencsén város beszél a város címeréről és saját magáról 23 disztichonban (inc. Urbs ego, Trenczinii quae dicor nomine, regum; no. 3). Allitélag egy a 1 praeterito die Mercurii circa horam XI. interdiu supposititium ignem, seu lychnum ad incendium paratum, sub tecto scholae repertum esse, nec prius observatum periculum, quam fumus supra tectum elevatus flammaque iam iam eruptura, a praetereuntibus conspiceretur ... non obscura indicia supposititu ignis deprehendimus. Incendiarius bene latet. ... Sed, quisquis fuerit, manifestum est ... maligno et hostili animi fecisse...” KEvEHÁZI 1989, 29. "2 OKÁL (1986, 166) szerint a történetet Sulpicius Severus Szent Márton életét feldolgozó művéből ismerhette. » ORAL 1986, 153. 42
